Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.
Irományszámok - 1910-523. Törvényjavaslat a városok fejlesztéséről
38 ' 523. szám. Részletes indokolás. Az 1. §-hos. A törvényjavaslat 1. §-a a városok közvetlen pénzbeli segélyezéséről rendelkezik. A városoknak az állam által való pénzbeli segélyezését — amint az ismeretes, — a képviselőháznak 1908. évi július hó 4-én 6.079. szám alatt hozott határozata kezdeményezte. E határozat szerint a képviselőház több városi, valamint vármegyei törvényhatóság és rendezett tanácsú város feliratait a kormánynak azzal adta ki, hogy: »a városoknak az állami közigazgatási teendők körül felmerült kiadásainak kártalanítása ügyében törvényjavaslatot terjesszen elő*. Ezt a határozatot kiegészítette azután a törvényhozásnak az a ténye, hogy az 1909. évi állami költségvetésbe a fogyasztási ós italadók czímónek rendes kiadásai között 2,000.000 korona irányoztatott elő a törvényhatósági joggal felruházott ós a rendezett tanácsú városok közigazgatási költségeihez való hozzájárulás czímón. Előirányoztatott pedig ez az összeg a pénzügyministerium vezetésével megbízott akkori ministerelnöknek a képviselőházban tett nyilatkozata szerint azzal a czélzattal, hogy ez a 2,000.000 korona az állam pénzügyi helyzetéhez képest kiegészítendő lesz arra az összegre, amely a városok anyagi helyzetének, teljesítőképességének ós feladatának figyelembevétele mellett a kitűzött czélra szükségesnek fog mutatkozni. Az akkori parlamenti helyzet' azonban nem engedte meg, hogy a kormány által e tárgyban kidolgozott javaslat törvényerőre emeltessék. Ennélfogva a költségvetésileg már rendelkezésre álló 2,000.000 koronának szótosztását a kormány — a törvénytervezet közzététele és a városoknak az ebben lefektetett elvek szem előtt tartására való kötelezése mellett — rendeleti úton foganatosította. A most említett törvénytervezet fokozatos emelkedés mellett végösszegben évi 8,000.000 koronát helyezett a városoknak kilátásba. Ebből az összegből azonban az 1910. évben ismét csak 2 millió volt elosztható, s a törvényhozás csak az 1911. évben bocsátotta a harmadik, s majd az 1912. évben a negyedik millió koronát rendelkezésre. Az a felosztási módozat, amelyet a kormány a segély kiosztásánál az első két évben (1909—10) követett, épen az ország legfejlettebb városait — amelyek egyébként is hatalmas erőforrásokkal rendelkeznek — juttatta a legbőkezűbb dotációhoz.