Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.

Irományszámok - 1910-532. Törvényjavaslat a marostordai helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

220 532. szám. 200 rn. h osszbar 150 » » 30 •» 200 » » 220 » » 200 » » 350 » t> 5. Mezőmadaras állomás . . . . . . . 200 m. hosszban 6. Mezősámsond » ....... 200 » » 7. Kislekencze » ....... 200 » » 8. Mezőrücs » . 200 » » 9. Mezőszentmárton vizállomás 300 » » 10. Mezőkirályfalva állomás 200 » » 11. Gémes feltételes megállóhely .... 30 » » 12 Nagynyulas vizállomás . . . . . . 200 •» » 13. Oroszfája állomás . . . . . . . . 200 » » 14. Mezőakna feltételes megállóhely ... 30 » » 15. Tekéi tanyák megállóhely és kisegítő vizállomás 30 » » 16. Teke mozdony és vizállomás .... 350 » » . 17. Kolozsnagyida állomás 200 » » c) a mezőbánd-mezőméhesi vonalon: 1. MezŐgerebenes állomás .... 2. Fekete rakodó megállóhely . . . 3. Istentava megállóhely 4. Mezőpagocsa állomás . .... . 5. Uzdiszentpéter állomás . . . . 6. Mezősályi állomás 7. Mezőméhes átrakó vég- és vizállomás A helyi érdekű vasút tényleges épitósi ós üzletberendezési tőkéje 13,587.000 koronában, vagyis pályakilomóterenkint 72.503 koronában állapíttatnék meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 1,734.400 korona, rendes tartalékalap képzésére 120.000 korona, s végül a szükséghez képest előállítandó hó-védművek, valamint az esetleg szükségessé váló vizbeszerzések ós vízjavítások költségeinek fedezésére szolgáló külön tartalékalap képzésére pedig 20.000 korona lenne fordítandó. A külön tartalékalapból annak rendeltetésszerű felhasználása után netán fennmaradó rész a rendes tartalékalaphoz lenne csatolandó. A helyi érdekű vasút fent kimutatott tényleges ópitési és üzletberendezósi tőkéjének beszerzése, mint már fentebb érintettem, igen nagy nehézségekbe ütközött. Az a forgalom ugyanis, a melynek továbbításából a helyi érdekű vasút bevételei származnak, ma még aránylag csekély mérvű, s e vasútnak magának leend a feladata az, hogy a forgalmat majdan megteremtse. Ily körülmények között, valamint különös tekintettel arra is, hogy e vasút hivatása igen jelentékeny részben a kulturális és nemzeti czólok megvalósítása leend, a mely missió teljesítése pedig természetszerűen nagy erkölcsi értéke mellett is a vasút javára bevételt nem eredményez, előrelátható, hogy a szóban levő vasúti vállalat, különösen az első években, a befektetendő igen jelentékeny tőke után megfelelő jövedelmezőségre nem számíthat. Az ilykép előálló pónzbeszerzósi nehézségek megszüntetésére — hosszas tárgyalások eredmény ekép — csak az a mód kínálkozott, hogy az érdekeltségi és állami hozzájárulásokban fedezetet találó törzsrószvénytőke a szokásosnál némileg nagyobb mértékben állapittassók meg, abból a czélból, hogy a, pénzintézetek által hitelművelet útján fedezendő elsőbbségi részvénytőke