Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.

Irományszámok - 1910-530. Törvényjavaslat az 1909. évi VI., VII., VIII., IX., X. és XI. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedésekről

Í58 530. szám. c) hogy a kezelési vagy bármi más költségek hozzászámitásával a féltől a jegybank azon évi legmagasabb váltóleszámitolási kamatlábát legfeljebb 3°/°-kal meghaladó, de 8°A>-ig bármikor emelhető kamatnál magasabb időszaki kamatot ne szedjen. Nyilvánvaló, hogy ennek a két utóbbi feltételnek meglétét csakis állandó ellenőrzés és felügyelet garantálhatja; a miből önként folyik, hogy az adókedvezmény csupán azoknak az önsegélyző szövetkezeteknek adható meg, a melyek a kormány által elismert valamely központi szervezet kötelékébe tartoznak. Ennek megfelelőleg rendelkezik a jelen szakasz. A 10.—12. §§-hoz. Ezek a szakaszok a lényegben a 7.—8. §§. rendelkezéseivel azonosak, következőleg további megokolást nem igényelnek. Csupán a 11. §-ra vonatkozólag tartom még szükségesnek megjegyezni, hogy abban az esetben, ha az általános kereseti adó kivetése nem mérleg alapján történik, az adóalap megállapitása a minimális kereseti nyereség kiszámítására vonatkozó szakaszok alapján foganatositandó. A 13. §-hoz. Hogy a kereset lehetőleg tényleges összegében kerüljön adó alá és hogy ez irányban az adózó közönség bevallásával az adóztató közegeknek ós hatóságoknak készségesebben segítségére jöjjön, a mint ezt már fentebb jeleztem, kívánatosnak tartom a kereseti adó kulcsának még az 19o9. évi IX. törvény 19. §-ánál is továbbmenő mérséklését, noha ez a törvény a kereseti adó kivetési kulcsát — szemben a III. osztályú kereseti adóéval — már maga is általánosságban 50, illetve a szellemi foglalkozásoknál 60 százalékkal mérsékelte. Azonban még igy is — tekintettel a 800 K-ban megállapított adómentes létminimumra — az 1909. évi IX. törv. 4. S-ának 14. pontja és 19. §-a alapján kivethető legkisebb adóösszeg 40 (a szellemi foglalkozásúaknál pedig 32) koronán felül emelkedik, a mi kezdő adótételnek kétségkívül magas. Ezekre való tekintettel e törvényjavaslat 13. §-ában a kereseti adó kivetési kulcsát a kivételes 4, illetve az általános 5°/°-ról 3°/°-nt kívánom leszállítani, hogy ez a mérsékeltebb egységes adókulcs érvényesüljön majd mindazoknak az adózóknak kereseti adójánál, a kiknek összes évi jövedelme 2.000 K-át felülmúl. Ezen a jövedelmi határon alul azonban a jövedelemben foglalt kereseti nyereség a normális 3°/o-nál még alacsonyabb, lefelé haladó 2°lo, illetve l°/o-os kereseti adó alá fog esni, mig a 800 K-ás jövedelmi határnál majd már a létminimum czímén nyújtott teljes adómentesség érvényesül. így a kezdő adótétel a 8 koronát alig fogja felülmúlni. Eltekintve ugyanis az adókulcs leszállításának és degresszív alapon való berendezésének szocziális jelentőségétől, az érdekelt adózó közönség részéről kifejezésre jutott és a kereseti adó kulcsának újabb mérséklésére irányuló kívánalmakat megokoltaknak kellett elismernem, mert azokat az arányos adóztatás követelményein kivül közgazdasági érdekek is támogatják. Ennek a szakasznak két utolsó bekezdése az 1909. évi IX. törv.-38. §-ának második bekezdésével szemben az adózókra nézve azt az előnyt tartalmazza, hogy a létminimum czímén igényelt adómentességnek a jövedelmi adó meg-