Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.

Irományszámok - 1910-530. Törvényjavaslat az 1909. évi VI., VII., VIII., IX., X. és XI. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedésekről

350 szám. 139 * Mind a két esetben a még adózatlan szolgálati illetmény, nyugdíj vagy másnemű ellátás, — ide nem értve a nyugdíj megváltást és végkielégítést — egy teljes évre kikerekítendő ós abban az esetben, ha az adóalany egyéb jövedelme után már adózik, az erre eső folytatólagos adónak leírása mellett, a megállapitott adóalaphoz hozzászámítandó; ellenkező esetben pedig az alkalmazott évi összes adóköteles jövedelme megállapítandó. Az egy évre kikerekített, illetőleg megállapitott jövedelem után kivetett adóból azonban az adóköteles terhére csupán az az összeg irható elő, mely a szolgálati járan­dóságnak folyósításától az végéig esik. 4. Azok az alkalmazottak, a kik a) nyugdíjaztattak; b) a nyugdíj állományból a tényleges szolgálatba visszahelyeztettek. Mind a két esetben a megszűnt illetményekre eső adó az 1909. évi X. t.-czikk 64. §-a szerint leírandó; azután pedig a pótkivetésnól az első eset­ben az évi összjövedelemben foglalt tényleges szolgálati illetmény helyébe a nyugdíjnak egy évi összege, ellenben a második esetben a nyugdíj helyébe a tényleges szolgálati illetménynek egy évi összege teendő. A kivetett adóból azonban az adóköteles terhére csupán az az összeg irható elő, mely az adó helyesbítésének alapjául szolgáló járandóságnak folyósításától az óv vé­góig esik. 5. Azok az alkalmazottak, a kik nyugdíj-megváltásban vagy végkielé­gítésben részesültek. A nyugdíj-megváltás vagy vógkielégitós czímén kifizetett összegek azon­ban az adózó megszűnt szolgálati járandóságának levonása után netán mutat­kozó adóalapjához nem számítandók, hanem ezen járandóságok, a teljes évre leendő kikerekitós mellőzésével és a létminimum adómentességétől eltekintve: tényleges összegükben külön veendők adóalapul. A megfelelő tétel szerint kivetett adót pedig teljes összegében egyszerre a kifizetés alkalmával kell levonni. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kivételével, melyeknek adóját a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) a rendes kivetés során a kelet­kezést követő évben állapítja meg, a jelen §-ban tárgyalt esetekben a bevallás, valamint az 1909. évi X. t.-cz. 30. §-ában emiitett és a szolgálatadó által kiállítandó kimutatás a jövedelem keletkezésétől számítandó 15 nap alatt a kir. pónztigyigázgatóságnál (adófelügyélőnél) adandó be. Jövedéki kihágás esetében (1909 : X. t.-cz. 71. §-a) a pótkivetés—még pedig minden évre külön — csak a megrövidített vagy elhallgatott egy évi adóköteles jövedelem megállapítására terjed ki, a mely jövedelem, ha a fél abban az évben egyéb jövedelme után már adózott, ahhoz hozzászámítandó ós az adótétel megfelelőleg helyesbítendő. 23. §. Az 1909. évi X. t.-czikk 66. §-a következőleg egészíttetik ki: A magasabb fokozatok alkalmazásánál a magasabb fokozat alkalmazá­sával járó adótöbblet az adóalapnak e fokozatra eső többletét nem halad­hatja meg. 18*

Next

/
Oldalképek
Tartalom