Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.

Irományszámok - 1910-530. Törvényjavaslat az 1909. évi VI., VII., VIII., IX., X. és XI. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedésekről

Az 1909. évi IX. t.-cz. 14. §-a következőleg egészittetik ki: A jelen szakaszban foglalt rendelkezésektől eltérőleg abban az esetben, ha az adó megállapítása nyereség- és veszteségszámla (könyvkivonat) alapján történik: a) azoknál a belföldi kereskedelmi vállalatoknál, a melyeknek a külföldön is van üzlettelepük s a melyeknél az üzlet a belföldről a külföldi telepre is kiterjed, az egyik államban levő üzlettelep által vásárolt árúknak a másik államban történt eladásából származó nyers bevételek, valamint az ezen bevételeknek megfelelő kiadások viszonosság esetében (1909. évi IX. t.-cz. 6. §-a) az érdekelt üzlettelepek között egyenlő arányban osztandó fel; ugyancsak e szerint kell eljárni viszonosság esetében az ilyen külföldi kereskedelmi vállalat belföldön levő üzlettelepének megadóztatásánál is; b) azoknál a belföldi iparvállalatoknál ellenben, a melyek a belföldön árút készitenek s azt a külföldön fióktelep utján árusitják, viszonosság esetében (1909. évi IX. t.-cz. 6. §-a) a fióktelep után kihasítandó adóalap a fióktelep nyers bevételének egyharmadánál több nem lehet. Viszont abban az esetben, ha az iparvállalat külföldi, a belföldön levő fióktelep adóköteles jövedelme az általa közvetített nyers bevétel egytizedénél kisebb nem lehet. A b) pontban foglalt határozatok a bányavállalatokra is kiterjednek. Ha azonban valamely nemzetközi egyezmény az adóztatást a fenti a)—l) pontban foglalt határozatoktól eltérő módon szabályozza, ennek az egyezménynek rendelkezéseit kell alkalmazni. Az 1909. évi IX t,-czikk 16. §-ának második és harmadik bekezdése helyébe lép: Ha a vállalat üzeme részben adóköteles, részben ideiglenesen adómentes és az ideiglenes adómentesség engedélyezése alkalmával a kedvezményezett ós a kedvezményben nem részesített üzemágra vonatkozólag a külön könyvvezetés kötelezettsége köttetett ki, a mérleg szerinti nyereségnek az adóköteles üzletre eső részéből az 1909. évi IX. t.-czikk 15. §-ában felsorolt azok a tótelek vonhatók le csupán, a melyek azzal szemben tényleg felmerültek, a közös tételek pedig az adóköteles ós adómentes nyers bevétel arányában osztandók meg. 13. •§. Az 1909. évi IX. t.-czikk 19. §-a helyébe lép: Az általános kereseti adó kivetési kulcsa: 1. azoknál az adózóknál, a kiknek az 1909. évi X. t.-czikk alapján végérvényesen megállapított összjövedelme, illetőleg ha az adóköteles az 1909. évi X. t.-czikk 3. §-a szerint a közös háztartáshoz tartozik, a közös háztartáshoz tartozóknak végérvényesen megállapított összjövedelme • /~ 800 K-án felül van, de 1.000 K-t nem halad meg 1%, 1.000 » » » » 2.000 » » » » 2°/o, 2.000 » felül van 3°/o; 134 530. szám. 11. §.