Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.

Irományszámok - 1910-526. Törvényjavaslat az 18438:IV. t.-cz. érelmezéséről és kiegészitéséről

102 526. szám. eszközök azoknak gátat nem vetnek, alkalmasak arra, hogy nemcsak minden parlamenti munkát lehetetlenné tegyenek, hanem arra is, hogy a parlament tekintélyét lerontsák, s miután a parlament önfegyelmezóse nélkül a parlamenti kormányrendszer, mely az 1848-iki törvényhozásnak egyik czélzata volt, egyáltalán fenn nem állhat, szükségesnek látszik hiteles törvénymagyarázat utján minden kétséget eloszlatva és az 1848. évi törvényhozás pozitív rendelkezéseire támaszkodva megállapitani, hogy az országgyűlés két házának azokat a tagjait, a kik a tanácskozási csend és rend fentartása végett az elnök által a törvény és házszabályok alapján tett intézkedéseknek ellene szegülnek oly módon, hogy a tanácskozás csendjét és rendjét tartósan meghiúsítják, az elnök a házból sürgős intézkedés szükségének esetében karhatalommal is eltávolíttathatja ós hogy karhatalmi eszközül a rendőrséget és a katonaságot (fegyveres erőt és csendőrsóget) is felhasználhatja. Ez az értelmezés az autentika interpretáczió természeténél fogva nemcsak a jövőre szólna, hanem a már most fennálló törvény valódi értelmének törvényhozási megállapításával a múltra is visszahatna. Meg kell jegyezni, hogy rendzavaró képviselőnek az ülésből eltávolítására való jog az angol képviselőház elnökét is megilleti. Hogy azoknak eltávolítására, a kiket a ház időlegesen kizárt, a rendőri vagy katonai karhatalom szintén igénybevehető, oly önként értetődő következmény, a melynek kimondása csak felesleges óvatosságból látszik szükségesnek. II. Az országgyűlés képviselőházának házszabályai módot nyújtanak a 255. §-ban arra, hogy azt a képviselőt, a ki a ház tanácskozásainak rendjét elnöki rendreutasitás daczára megzavarja, vagy az elnök irányában egyébként engedetlenséget tanusit, a ház a mentelmi bizottság véleményének meghallgatása után, ismétlés esetében, az ülésekből időlegesen kizárhassa. A mint a jelen törvényjavaslat első bekezdése megállapítja, az 1848 : IV. t.-cz. 10. ós 14. §-aiból következtethető ugyan az elnöknek az a joga, hogy a ház határozatával az ülésekből időlegesen kizárt képviselőt, ha az ülésteremben megjelenik és azt elnöki felszólításra azonnal el nem hagyja, a házból szükség esetében karhatalom alkalmazásával is eltávolíttathassa, de tűrhetetlen volna az, hogy az elnök kénytelen legyen ezeket az eltávolításokat a kizárás tartama alatt talán minden ülésen ismételni. A jelen törvényjavaslat tehát második bekezdésében megadja a lehetőséget arra, hogy ilyen ellenszegülő képviselő képviselői megbízatásától megfosztható legyen ós hogy az ilyen egyén ugyanabban az országgyűlési időszakban újból képviselővé ne lehessen. A mindinkább elvaduló parlamenti viszonyok közt szükségesnek látszik a hatékony sanctiót keresni azokra az esetekre, a melyekben a képviselő az eddigi törvényes rendelkezések szerint legszigorúbb megtorló rendelkezésnek, t. i. a képviselőház által való kizáratásnak semmibevevésével az országgyűlés intézménye iránt a legnagyobb tiszteletlenséget tanúsítja. Ez a magatartás bizonyos mértékig analógiába helyezhető az 1876 : XXXIX. t.-cz.-ben szabályozott azzal az esettel, a midőn valamely képviselő megbízó levelét sértő szándékkal nem mutatja be és a törvényjavaslat részben ezért is vele szemben ugyanazt az elbánást, vagyis a képviselői megbízatás megszűnésének kimondását állapítja meg. Másrészt a parlamenti önfegyelmezés egyik legtermészetesebb és leghatékonyabb eszközeként is jelentkezik, hogy a ki a parlamenti fegyelemnek nem tudja és nem akarja magát alárendelni, a parlamenti tagságtól megfosztassák és hogy az a legközelebbi általános választásokig újra se legyen megválasztható.