Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.

Irományszámok - 1910-525. Törvényjavaslat a Budapest székesfővárosi m. kir. államrendőrség hatáskörének Erzsébetfalva, Kispest és Pestszentlőrincz községek területére való kiterjesztéséről

98 525. szám. rendeleteit is emliti. Szükséges tehát kimondani, hogy a szóbanlevő közsé­gekben, a melyek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén feküsznek, a vár­megye szabályrendeletei lépnek a székesfőváros szabályrendeletei helyébe és alkotják jogalapját — a törvényeken és kormányrendeleteken kivül — az államrendőrség működésének. Arról, hogy Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének az 1886 : XXI. és az 1879 ; XL.t.-czikken alapuló szabályrendelet alkotási joga a jövőben is érintetlen marad, ezek után külön intézkedni szükségtelen­nek mutatkozik. A 6. §. a rendőri szervezetek gyökeres átalakítása által okvetlenül meg­kívánt átdolgozását rendeli el azoknak a vármegyei ós községi szabályren­deleteknek, a melyek a szóbanlévő községek rendőri szervezetére és ügyeire vonatkoznak, s hogy az átdolgozásra való kötelezést hatályossá tegye és a czélt a kötelezett önkormányzati testületek esetleges mulasztásával, vagy vonakodásával szemben is biztosítsa: a belügyministert jogosítja fel intézke­désre arra az esetre, ha az általa kitűzendő határidő alatt a törvényhatóság vagy a községek nem tenuének kötelességüknek kellőkép eleget, azaz a szabályrendeletet jóváhagyásra alkalmas módon át nem alakítanák, vagy ki nem egészítenék. A 7. §. a rendőri bejelentési kötelezettségnek életbeléptetésére hatal­mazza fel a belügyministert a székesfővárosi államrendőrség hatáskörébe utalt községekre vonatkozólag. A bejelentési intézmény meghonosítása ugyanis épen ezekben a községekben igen kívánatos, mert lakosságuknak egy része meglehetősen fluctuáló és sok olyan megbízhatatlan elem fordul meg terüle­tükön, melyeket csak pontos bejelentési intézmény segítségével lehet nyil­vántartani ós ellenőrizni; viszont az 1879: XXVIII. t.-czikkben megszabott bejelentési kötelezettséget a belügy minis ter az idézett törvény 23. §-a szerint csak városokra terjesztheti ki, tehát arra, hogy azt a szóbanlevő községekre nézve is megállapíthassa, az e törvényjavaslatból váló törvényben külön kell őt felhatalmazni. A 8. §. a szervezendő két uj kerületi kapitányság költségeinek fedezé­séről akként intézkedik, hogy a költségeket általában az államkincstár viseli, de Kispest, Pestszentlőrinczczel együtt 12.000, Erzsébetfalva pedig 20 000 koronavaPjárul évenkint a költségekhez. Megemlítem, hogy az előbb említett 12.000 K évi hozzájárulást Kispest község képviselőtestülete az 1909. évi május hó 21-én 99/1909. szám alatt hozott határozatával, tehát abban az időben állapította meg, a mikor az időközben önálló községgé alakult Pestszentlőrincz még Kispest községnek volt az alkotó része. Miután pedig a m. kir. államrendőrség hatásköre Pest­szentlőrincz községre ós határára is kiterjesztetik, természetes, hogy a Kis­pest község részéről annak idején megajánlott évi 12.000 K hozzájárulásnak részben Pestszentlőrincz községet kell terhelnie. A teherviselés arányát az érdekelt községek ujabban akként rendezték, hogy az emiitett összegből 9000 K-át Kispest község, 3000 K-át pedig az újonnan alakult Pestszent­lőrincz község fog viselni. A községek részéről a törvényhatóság jóváhagyásával megajánlott össze­gek körülbelül megfelelnek a,nnak a kiadásnak, melyet a nevezett községek rendőrségi kiadásaikra eddig fordítottak. Mindezek az összegek, mint az államkincstárt terhelő kiadások, már elő vannak irányozva a belügyminis­terium 1912. évi költségvetésében, a melyből a kérdés pénzügyi oldala rész­letesen megismerhető, s igy e helyütt legyen elég a költségvetésre utalnom. Kimondja végül a 8. §., hogy a személyzet szolgálati viszonyán és illet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom