Képviselőházi irományok, 1910. XVII. kötet • 509-518., LXXVIII-LXXXVII. sz.
Irományszámok - 1910-512. A kereskedelemügi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a kiskunhalas-kiskunmajsai helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténtéről
§Ö 5í2. szám. 6. §. Á magyar királyi államvasutak Kiskunhalas állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges új ópitkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata iránt engedélyes társaság a magyar királyi államvasutak igazgatóságával a kereskedelemügyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyességre lépni köteles. A. csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló új építkezések és átalakítások költségeit engedélyes társaság az új építési tőkéből fedezni tartozik. 7. §. . A jelen függelékkel engedélyezett vasútvonal megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 1,918.000 korona, azaz egymilliókilenczszáztizennyolczezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes társaság 124.000 koronát tartozik fordítani. Ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi m. kir. minister a m. kir. pénzügyministerrel egyetértőíég állapítja meg. A félegyháza—majsai helyi érdekű vasútnak az alapengedélyokirat 7. §-a értelmében 1,528.000 koronában (764.000 frt) megállapított tényleges tőkéje tehát a jelen szakasz első bekezdésében számjelzett tényleges tőke figyelembevételével 3,446.000 korona, azaz hárommilliónógyszáznegyvenhatezer koronára felemeltetik. A jelen engedólyokirati függelékkel engedélyezett vasútvonalnak 1,918.000 koronában megállapított tényleges tőkéjéből kihasítandó továbbá 20.000 korona, mely összeg mint rendes tartalék készpénzben vagy a kibocsátási árfolyammal számított elsőbbségi részvényekben, mint tartalék külön kezelendő. Ugyancsak a tényleges tőkéből további 15.000 korona az engedélyezési "tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben részletesen felsorolt czólokra készpénz" ben vagy a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényekben mint külön tartalékalap kihasítandó. A külön tartalékalapnak rendeltetésszerűleg fel nem használt netáni maradványa a rendes tartalékalaphoz lesz csatolandó. A tartalékalap, valamint az alapengedélyokirat 21. §-a értelmében annak növelésére fordítandó összeg csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. A tartalékalapokba helyezett elsőbbségi részvények rendeltetésszerű felhasználásukig osztalékban nem részesülnek. A társaságnak az alapengedélyidőn belül törlesztendő alaptőkéjére nézve egységes törlesztési terv dolgozandó ki, mely a jelen függelék kiadása folytán módosítandó részvénytársasági alapszabályokkal együtt kormányhatósági jóváhagyást igényel. ,-..< 8. §. A bevezetésben idézett alapengedélyokirat 8. §-a helyébe a következő határozmányok lépnek:
