Képviselőházi irományok, 1910. XVII. kötet • 509-518., LXXVIII-LXXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-511. A kereskedelemügyi m. kir.minister jelentése az országgyüléshez a rimaszombat-poltári helyi érdekű vasút engedélyezéséről

511. szám. 61 . ,: - • . 5- §•'. A vasút kiépitóse és üzlete czéljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvényczikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, a mennyiben a bírói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények térbe alatt rendezni tartozik. A m. kir. államvasutak Rimaszombat úgyszintén, a l<psonczvidéki helyi érdekű vasút Poltár állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges új építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata iránt engedélyes a m. kír. államvasutak igazgatóságával s illetve annak közbenjötte mellett a losonczvidéki helyi érdekű vasút rész­vénytársasággal a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyá­sának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csat­lakozási közös állomásokon szükségessé váló új építkezések és átalakítások költségeit engedélyes az új építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződóseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrószek közös vagy együttes (péage-jog) haszná­latára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződóseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapj án köthet; viszont azonban köteles enge­délyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonal­részek, közös vagy együttes (péage-jog) használata, végül az iparvágányok­nak az engedélyes vasutján való átvezetése akár engedélyokiratüag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyez­mény létre nem jöhetne, a felteteleket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti úton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg meg­állapítani. 7. §. g; %i -\ Az engedélyezett vasút megépítéséhez és- üzleti -megfelelő berendezésé­hez szükséges tényleges tőke 3,682.000 K, azaz hárommillióhatszáznyolczvan­kettő ezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből, forgalmi eszközök be­szerzésére engedélyes 138.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar királjd pénzügyministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 75.000 korona rendes tartalékalap, 5.000 korona pedig külön tartalékalap képzésére készpénzben vagy a helyi érdekű vasút építésére ós üzletére alakítandó részvénytársaságnak a kibocsátási ár­folyamon számított elsőbbségi részvényeiben kihasítandó. A külön tartalékalap az engedélyezési tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt

Next

/
Oldalképek
Tartalom