Képviselőházi irományok, 1910. XVII. kötet • 509-518., LXXVIII-LXXXVII. sz.
Irományszámok - 1910-509. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a duna-szávai (vukovár-račai) helyi érdekű vasut engedélyezéséről
16 509. szám. és munkarajzok. Ugy a szabványokat, valamint az ópitésre vonatkozó összes többi terveket is 4—4 példányban kell előzetes jóváhagyás végett felterjeszteni — és pedig az állomások, a magasépitmónyek, járóművek és a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasutigazgatóság utján, a mely az uj helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. A műszaki felülvizsgálati tervek öt példányban térj esztendők fel. Az emiitett állam vasúti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. A vasútépítéssel összefüggésben álló anyagok (épitési anyagok és kutvizek) a vasút üzemét kezelő vasut-igazgatóság kívánságára szilárdsági szempontból, avagy vegyileg — az engedélyes költségére — megvizsgálandók. n. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 8 (nyolcz) °/o>-ben állapittatik meg. Csak a Vukovár csatlakozó állomás és Stari Vukovár állomás közti szakaszon lesz kivételesen 10°/oo-lejtviszony alkalmazható. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A Vukovár állomáshoz való csatlakozásnál azonban 250 méter minimalis sugarú kanyarulatok is fognak engedélyeztetni. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő épitési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve 40 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a tulemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2*5 méter magasságig V-fo, vagy l 1 ;^ lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább V-J2 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egylábasnál meredekebbek ezen .lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben, vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelósi és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kimélésével, köz- és magánérdekek kárositása nélkül és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint pálya-
