Képviselőházi irományok, 1910. XVII. kötet • 509-518., LXXVIII-LXXXVII. sz.
Irományszámok - 1910-512. A kereskedelemügi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a kiskunhalas-kiskunmajsai helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténtéről
512. szám. 99 Engedélyes köteles a különböző felépítményi anyagoknak a vágányokban tényleg felhasznált mennyisége után számított 1 /2°/o-át és azonkívül egy a 236 kg. sínrendszernek megfelelő teljes váltót ós keresztezést, — egy egész kitérőhöz szükséges teljes talpfacsoporttal együtt tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésére bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- ós aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő építési czélokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, illetőleg behomokolását is — az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges ós váltótalpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat ós sinszegeket, egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket ós alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha ós a mennyiben azok az építés ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek ós kifogástalanoknak fognak találtatni. Építés alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a magyar kir. államvasutak legújabb részletes feltétfüzetének a felépítményekről szóló »W« fejezetében, és nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember 31-ón 18 091. szám alatt kelt közmunka- és közlekedésügyi ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évfolyam 194. szám 686. s következő 1.) idevágó határozmányai — a mennyiben azok a feltétfüzet most említett megállapításaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő helyi érdekű vasútvonalon 630 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a »Kiskunhalas« és »Kiskunmajsa« csatlakozó és vizállomásokon valamint •>Kiskunfélegyháza* forgalmú végponton előállítandó új, illetőleg áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A m. kir. államvasutak »Kiskunhalas« csatlakozó és vizállomásán valamint »Kiskunfólegyháza« forgalmú végponton egyes felbontandó, illetőleg áthelyezendő vágányokból visszanyerendő sínek, váltók és keresztezések, a mennyiben azok még teljesen használható állapotban fognak találtatni, ugyanott ismét felhasználhatók lesznek, különben ezen állomásokon az összes felépítmény új anyagból állítandó elő. A Kiskunhalas csatlakozó ós vizállomáson, valamint * Kiskunfélegyháza* forgalmú végponton előállítandó új vágányok, váltók ós keresztezések, úgyszintén a Kiskunhalas állomáshoz való csatlakozástól 300 m. hosszban a helyi érdekű vasút folyó vágánya is elsőrendű felépítményből lesznek létesítendők. A helyi érdekű vasút nyilt vonalán előállítandó I. rangú felépítmény szintén teljesen új anyagból lesz előállítandó. A közönséges talpfák tölgyfából vagy esetleg telitett bükkfából állitandók elő. A bükkfából készített talpfák azonban csakis a kereskedelemügyi minister előzetes jóváhagyásának fentartott módszer szerint megfelelőn történt telítéssel alkalmazhatók a felépítményben. 13*
