Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-495. Törvényjavaslat az állami, vármegyei és államvasuti alkalmazottak családi pótlékáról és egyes egyéb intézkedésekről

495. szám. 87 özvegye vagy árvája) által ez iránt benyújtandó kérvény alapián és csak annyiban lehet megtéríteni, a mennyiben a tévesen megállapitott illetménynek esedékessé válta és a kérvény benyújtása között nem telt el három évnél hosszabb idő. Ezt az utóbbi korlátozást szükségesnek tartom azért, hogy az államkincstár ne legyen kitéve annak, hogy illetménykülönbözeteket hosszú időre visszamenőleg legyen kénytelen utólag kiutalványozni. Az elévülés határidejéül megállapitott három óv elég hosszú idő arra, hogy az alkalmazott (illetőleg özvegye vagy árvája) meggyőződést szerezhessen arról, hogy az alkalmazottnak illetményei helyesen vagy tévesen állapíttattak-e meg. Az elévülés határidejéül megállapitott három év az illetménynek esedékessé váltától számit. Ez a határozmány vonatkozik úgy az egyszersmindenkorra járó, mint az állandó, vagyis visszatérő illetményekre. Ha tehát például az alkalmazottnak havi részletekben esedékes fizetése állapíttatott meg tévesen, a különbözetet meg kell téríteni minden olyan esetben, a mikor az alkalmazott (illetőleg özvegye vagy árvája) a helyesbítés iránti kérvényét a tévesen megállapitott fizetés utolsó havi részletének esedékessé váltától számított három esztendőn belül nyújtja be. A helyesbítés azonban ugyancsak legfeljebb erre a három esztendőre történhetik, vagyis ha az alkalmazottnak illetménye több mint három éven át fizettetett is ki tévesen, az alkalmazott (illetőleg özvegye vagy árvája) a különbözet megtérítését legfeljebb a kérvény benyújtásától visszafelé számított három esztendőre igényelheti. Az első bekezdésben kimondatott továbbá, hogy a tévesen megállapitott illetmények helyesbítése iránt akár az alkalmazott, akár annak özvegye vagy árvája részéről benyújtott kérvények bélyegmentesek. A harmadik bekezdés szerint ennek a szakasznak a határozmányai a jelen javaslat alapján járó családi pótlékokra is érvényesek. Ennek a kimondását tévedések elkerülése végett tartottam szükségesnek. , Budapest, 1912. évi május hó 20-án. Téleszky János s. k, m. hir. pénzügy minister.