Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-495. Törvényjavaslat az állami, vármegyei és államvasuti alkalmazottak családi pótlékáról és egyes egyéb intézkedésekről

495. szám. 81 Az első bekezdés azokra az esetekre vonatkozik, a mikor az alkalmazottnak azért nyilik meg az igénye a családi pótlókra, mert gyermeke született. Ez a bekezdés kimondja, hogy ilyen esetben a családi pótlék már annak a naptári évnegyednek a kezdetétől jár, a melyben a gyermek született, vagyis ha a gyermek például márczius hó 31-én születik, a családi pótlék már január hó l-jétől kezdve jár. Ezt a határozmányt azért tartom méltányosnak, mert a gyermek születése sok esetben rendkivüli kiadásokat okoz. A második, harmadik, negyedik és ötödik bekezdések állapítják meg, hogy a már meglévő gyermek után mely időponttól kezdve jár a családi pótlék: a) első izben való alkalmazás esetén, b) a második csoport 2. pontjában emiitett alkalmazottaknál (dijnokok), c) a második csoport 8. pontjában emiitett alkalmazottaknál (havibér vagy napibér mellett állandóan alkalmazott kezelőnők, művezető-jelöltek, altisztek ós szolgák) és d) a tényleges szolgálat kötelékébe visszavett nyugdíjas vagy végkielógitett alkalmazottaknál. A hatodik bekezdés a nőalkalmazottat a 4. §. alapján megillető családi pótlékra nézve, a hetedik bekezdés pedig a gyermek után már folyósitva volt, de bármely okból beszüntetett és újból folyósítandó családi pótlékra nézve állapitja meg, hogy a családi pótlék mely időponttól kezdve jár. A második—hetedik bekezdésekben emiitett esetekben ez a kezdőidőpont — eltérően az első bekezdéstől — a családi pótlékra igényt adó körülmény vagy feltétel bekövetkezésének napját követő naptári évnegyeddel állapíttatott meg. Az utolsóelőtti bekezdés állapitja meg, hogy a minister (állami számvevőszék elnöke) által a 8, §. alapján újból engedélyezett, valamint a minister (állami számvevőszék elnöke) által a 9. §. alapján engedélyezett családi pótlék csak az engedélyező ministeri (állami számvevőszéki elnöki) határozat keltét követő naptári évnegyedtől kezdve jár. Ennek indoka főképen az, hogy ilyen esetekben — nézetem szerint — feltétlenül mellőzni kell a visszaható időre szóló utalványozásokat. Megjegyzem, hogy abban az esetben, ha a minister (állami számvevőszék elnöke) a már folyósított családi pótlékot a 8. §. alapján továbbra is engedélyezi, akkor ez a családi pótlék folytatólag, tehát nem csak a ministeri (állami számvevőszéki elnöki) határozat keltót követő naptári évnegyedtől kezdve jár. Az utolsó bekezdés — a 7. §. utolsó bekezdésében foglaltakhoz hasonló — azt a móltányos határozmányt tartalmazza, hogy abban az esetben, ha a jelen szakaszban megkívánt feltétel valamely naptári évnegyed első hónapjának első napján áll be, a családi pótlék már ettől és nem csak a következő naptári évnegyedtől kezdve jár. A 11. §-hoz. Ez a szakasz állapitja meg, hogy milyen részletekben kell a családi pótlékot folyósítani. Az első bekezdés szerint a családi pótlékot mindig negyedévi részletekben kell folyósítani, a minek indoka részben az, hogy az administratióra a családi pótlék engedélyezése folytán háruló munkatöbblet némileg csökkentessék, részben pedig az, hogy ezáltal az alkalmazottak negyedóvenkint nagy obb összeghez jutnak. Az első bekezdés szerint továbbá az alkalmazottak legnagyobb része, Képvh. iromány. 1910—1915. XiVI. kötet. 11