Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-495. Törvényjavaslat az állami, vármegyei és államvasuti alkalmazottak családi pótlékáról és egyes egyéb intézkedésekről

76 495. szám. A különválva élő házastársaknál azonban előfordulhat az az eset, hogy a gyermekek részben vagy egészben nem az apa, hanem a nőalkalmazott gondviselése alatt állanak és hogy egy-két gyermek vagy esetleg valamennyi gyermek eltartásáról a nőalkalmazott gondoskodik. Méltányosnak tartom, hogy ilyen esetben a gyermekek után járó s tulajdonképen az apát az ő alkalmazása után megillető családi pótlék a nőalkalmazottnak, vagyis annak a kezéhez folyósittassék, a ki a gyermekek eltartásáról gondoskodik. Ennek megfelelően vétetett fel a harmadik bekezdésbe az a határozmány, hogy ilyen esetben a nőalkalmazott kívánhatja, hogy a családi pótlók az ő kezéhez folyósittassék az után a gyermek után, a ki az ő gondviselése alatt áll: továbbá hogy ilyen esetben a családi pótlékot az apa és a nőalkalmazott gondviselése alatt álló gyermekek számának arányában megosztva kell az apa és a nőalkalmazott kezéhez folyósítani akkor, ha több olyan gyermek van, a kik után az apának családi pótlók jár és ha a gyermekek részben az apa, részben a nőalkalmazott gondviselése alatt állanak. Ez utóbbi határozmány azt jelenti, hogy ha például öt gyermek közül kettő az apa és három a nőalkalmazott gondviselése alatt áll, akkor az apát — mint az első csoportba tartozó alkalmazottat — megillető összesen 600 K családi pótlókból 240 koronát az apa ós 360 koronát a nőalkalmazott kezeihez kell folyósítani. Az 5. §-hoz. Ennek a szakasznak bővebb indokolást nem igénylő első bekezdése felsorolja azokat az alkalmazottakat, a kik családi pótlókra egyáltalán nem tarthatnak igényt Megjegyzem azonban, hogy az egyetemi, műegyetemi és bábakópezdei adjunktusok és tanársegédek, daczára annak, hogy csak bizonyos meghatározott időre alkalmaztatnak, családi pótlékra igényjogosultak mert ezek az állások rendszeresített és fizetési osztályokba tartozó állások, a melyek csak a betöltés módjára nézve különböznek a rendszeresített és fizetési osztályokba tartozó egyéb állásoktól. A második bekezdés megállapítja, hogy a díjnokok csak akkor tarthatnak igényt családi pótlékra, ha az 1897. évi XXIV. törvényczikk 2. §-ában körülirt kedvezményekre igényt nyertek, illetőleg — a mennyiben nem tartoznak az 1897. évi XXIV. törvényczikk határozmányai alá — ha legalább egy évi jó szolgálatuk van és ha napidíjukon felül nem élveznek — állami, vármegyei vagy államvasuti pénztárból — olyan nyugellátást vagy kegyelmi ellátást, a melynek összege meghaladja az őket megillető családi pótléknak mértékét. Az 1897. évi XXIV. törvényczikk 1. §-a szerint az állami hivatal lókban alkalmazott díjnok egy évi jó szolgálat után igényt nyer az idézett törvényczikk 2. §-áb'an körülirt kedvezményekre, a miből következik, hogy alkalmazása mindaddig, a míg ezt az igényt élnem nyerte, csak ideiglenesnek tekinthető. Ebből az okból szükségesnek tartottam a családi pótlékra való igényt is ugyanehhez a feltételhez kötni; megjegyzem azonban, hogy e feltétel mellett a családi pótlékra való igényre már nincs befolyással az a körülmény, hogy a díjnok az 1897. évi XXIV. törvényczikk 1. §-ában emiitett Értesítéssel el van-e látva vagy sem. A vármegyei és az államvasuti díjnokok nem tartoznak az 1897. évi XXIV. törvényczikk határozmányai alá s ennélfogva az ilyen díjnokokra nézve a családi pótlékra való igény szempontjából az egy évi jó szolgálatot kellett feltételül megállapítani. A nyugellátást vagy kegyelmi ellátást élvező díjnokokra vonatkozó korlátozó