Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.
Irományszámok - 1910-505. Törvényjavaslat károlyváros-bubnjarcii helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
505. szám. 153 után szükségessé válható vizszaporitási munkálatokból kifolyólag felmerülő költségek fedezésére szolgálna. A tartalékalap képzésére fordítandó elsőbbségi részvények rendeltetésszerű felhasználásukig, illetve beváltásukig osztalékigénynél nem bírnának. A fenti 7,017.000 korona tényleges építési és üzletberendezósi tőkének 30°/o-a, vagyis 2,105.200 korona törzsrészvények, 70°/o-a, azaz 4,911.800 korona pedig 78%-os árfolyammal számított és legfeljebb 5°/o-os osztalékra jogosító elsőbbségi részvények kibocsátása utján szereztetnék be. Ez az intézkedés a törzs- és elsőbbségi részvények egymáshozi arányára nézve 1888. évi IV. t.-czikk 10. § ában foglalt rendelkezéstől eltér s ezért ezen intézkedéshez a törvényhozás külön felhatalmazását a tisztelettel benyújtott törvényjavaslat keretében kéiem. A törzsrészvénytőkének az idézett törvényczikkben megállapított mértékétől való eltérés ezúttal az okból szükséges, mert a helyi érdekeltség részéről e vasúthoz olyan hozzájárulásra, a melynek ellenében törzsrészvények adatnának, számítani egyáltalán nem lehet. Az ily eltérés különben nem tekinthető ujitisnak, mert például legutóbb is az oravicza—németbogsán—resiczabányai helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló 1907. évi XXXVIII. törvényczikk értelmében is a szóban forgó helyi érdekű vasút törzsrészvénytőkéje az építési és üzletberendezési tőkének a szokásos 35°/o-a helyett csak 32°/o-ában állapíttatott meg. A 2,105.200 korona törzsrészvénytőke a következőkép fedeztetnék: 1. az építési vállalat jegyzett 100.000 koronát, 2. a m. kir. posta ingyen szállítása fejében az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-a alapján a vasút közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított egymásután következő 50 éven át fizetendő évi 7.500 korona átalány 150.000 korona tőkeértékben helyeztetnék kilátásba ; 3. a helyi érdekű vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból az 1888. évi IV. t.-cz. 7. § a alapján 701.600 korona külön állami segély adatnék. A postaszállítási átalánynak 150.000 koronára és a külön állami segélynek 701.600 koronára rugó tőkeértéke ellenében ugyanannyi névértékű törzsrészvény lesz az állam tulajdonába átadandó, tisztelettel megjegyezvén, hogy a most említett állami hozzájárulások a tervezett helyi érdekű vasút tényleges építési és üzletberendezési tőkéjének 2'13, illetve 10°/o-át, vagyis együttesen 1213°/o-át teszik s igy az 1888. évi IV. törvényczikkben megszabott 10—10, vagyis összesen 20°/o-os maximális határon lényegesen alul maradnak. 4. Ezen felül a helyi érdekű vasút részére — ugyancsak megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében—a pénztári készletekbői további 1,153.600 korona rendkívüli állami segély engedélyeztetnék. E rendkívül segély engedélyezése az okból szükséges, mert megfelelő érdekeltségi hozzájárulások hiányában a helyi érdekű vasút kiépítését e nélkül biztosítani és az Ausztriával szemben elvállalt. kötelezettséget teljesíteni nem lehet. A fentebb emiitett rendkívüli segély nyújtása az 1880. évi XXXI. ós az 1888 évi IV. törvényczikkben megszabott kedvezmények mórvét meghaladván, annak engedélyezéséhez a felhatalmazást szintén a helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslat keretében kérem. A helyi érdekű vasút építésére és üzletére kiadandó engedélyokirati fügKépvh. iromány. 1910—1915. XVI. kötet. 20