Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-503. Törvényjavaslat a postatakarékpénztári tartalékalap felemeléséről és a m. kir. postatakarékpénztár czéljaira szolgáló ingatlanok megszerszéséről

503. szám/ 143 megfelelő átalakítással a postatakarékpénztár különleges czóljainak is meg fognak felelni, mert az egymással összefüggő házak az intézet különféle osz­tályainak az- üzem és a biztonság érdekében, megkivánt harmonikus együtt­működését lehetővé teszik, valamint arról is, hogy az épületek műszaki szem­pontból kifogás alá nem esnek, azokat felbecsültettem, a mikor is a három ház összes becsértéke 3 millió 914.329 korona 45 fillérben állapittatott meg. • Az ajánlattevő czóggel megindított tárgyalások folyamán azonban -sike­rült a vételárat 3 millió 750.000 koronára leszorítani. Tekintettel arra, hogy e három ház megvételével, a melyek kereken 700 •-ölnyi összterületükkel nagyság tekintetében körülbelül a postatakarók­pénztár által jelenleg elfoglalt területnek; felelnek meg, az intézet részére a fokozatos terjeszkedés lehetőségét hosszabb időre biztosítottnak láttam, a vételárra nézve pedig a szakközegeim által megállapított becsértéknél kisebb összegben egyezhettem meg, utasítottam, a postatakarékpénztár igazgatóságát, hogy az ajánlattevő czóggel az adásvételi szerződést jóváhagyásom fentar­tása mellett kösse meg. • A kincstári jogügyi igazgatóság közbenj ötté vei megállapított szerződés­nek főbb pontjait a következőkben vau szerencsém ismertetni: Az összes vételár 3 millió 750.000 korona (1.: a törvényjavaslat 2. §-át.) A birtokba lépés napja 1912. évi február hó 1-re állapittatott meg, hogy a postatakarékpénztár a sürgősen szükséges helyiségeket mielőbb elfoglalhassa, a bérösszegek is már ezen naptól kezdve illetvén meg a kincstárt. A vételárból 2 millió korona 1912. évi február hó 1-ón, a mennyiben pedig a kincstár tulajdonjoga ezen a napon még jogerősen bekebelezve nem lenne, a jogerőssóg bekövetkezésétől számított 8 napon belül, a fennmaradó részösszeg pedig időközi kamat fizetésének kötelezettsége mellett 1912. évi augusztus hó 1-én fizetendő. A mi mar most a vételár fedezetét illeti, e czélra a postatakarékpénztár­nak a korábbi évekről már esedékes, de még be nem szállított 3 millió 380.595 korona 53 fillérnyi üzleti feleslegei és az 1911. évi előreláthatólag közel 3 millió korona tiszta feleslege szolgálnak. Az adásvétel tárgyát képező ingatlanokat — tekintettel arra, hogy a posta­takarékpénztár jelenlegi épülete is az 1899 : XLIV. t.-cz. értelmében az intézet tartalékalapjának tulajdonát képezi — szintén ezen tartalékalap részére vásároltam meg. (3. §.) E czélból a postatakarékpénztár tartalékalapja, a mely jelenleg az idézett törvényczikkben 6 millió koronában van megállapítva olyképen, hogy az intézeti épület által lekötött 2 millió koronán felüli rész, vagyis 4 millió korona az 1885 : IX. t.-cz. 8. § ában megállapított módon értékpapírokban nyerjen elhelyezést, az 1899 : XLIV. t.-cz, 4. §-ának módosításával fel­emelendő lenne és pedig a részére megvásárlandó ingatlanok fejében az összesen 3 millió 750.000 korona vételárral; s ezenfelül a tartalékalap mobilitása érdekében szükségesnek tartom annak maximális összegét még további 2 millió 250.000 koronával felemelni, a mely összegből az adásvételi szerződés bői eredő mindennemű bélyeg és illeték, valamint az épületek átalakításával járó összes költségek is fedeztetni fognak (3 §) úgy, hogy ezen transactió végrehajtása után a tartalékalap 12 millió koronában lesz megállapítva (1. §.), a mely összegnek az ingatlanok által le nem kötött része az 1885 : IX. t.-cz. 8. §-ának megfelelően fog gyümölcsöztetni. (4 §.) A vétel tárgyát képező épületeknek a postatakarékpénztár czéljaira egyelőre még nem szükséges részei továbbra is bérbeadás útján fognak hasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom