Képviselőházi irományok, 1910. XV. kötet • 449-491 sz.

Irományszámok - 1910-476. Törvényjavaslat a bodrogközi gazdasági vasut engedélyezése tárgyában

476. szám. 143 A postaszállítási átalánynak 160.000 koronát tevő és a külön állami se­gélynek 230.000 koronát tevő tőkeértéke ellenében ugyanannyi névértékű részvény lesz az állam tulajdonába átadandó. A most emiitett állami hozzájárulások a tervezett vasút tényleges épí­tési és üzletberendezési tőkéjének 6-95, illetve 10°/o-át, vagyis együttesen 16­95°/o-át teszik: s igy az 1888. évi IV. törvónyczikkben megszabott 10—10, vagyis összesen 20°/0-os maximális határon alul maradnak. A 2,300.000 koronát tevő ópitési tőkéből a fenti érdekeltségi és állami hozzájárulások beszámitása után is fedezetlenül maradó 867.000 korona a magyar czukoripar részvénytársaságtól, melynek ipari érdekeit a tervezett vasút kiváló mértékben szolgálni fogja 40 évre felveendő 4 1 /2°/o-os kamato­zású törlesztóses kölcsön utján fog a már fennebb emiitettek szerint besze­reztetni. A pálya ópitési munkálatai az engedélyokirat keltétől számított l l /-2 év alatt befejezendők és a pálya az emiitett időpontig a közforgalomnak át­adandó. A létesítendő gazdasági vasút üzletét az engedélyesek önállólag kezelnék, illetve az üzletkezelédt a ítészvénytársaság villamos és közlekedési vállalatok számára budapesti czégre ruháznák át. Annak ellenében, hogy az engedélyezendő vasút az államvasuti kezelés törvényes kedvezményét igénybe nem veszi, másrészt pedig a m. kir. állam­vasutak által a gazdasági vasút csatlakozási forgalmától várt előnyök fejé­ben a gazdasági vasút részére a következő különleges kedvezmények bizto­síttatnának : a) gazdasági vasútról a m. kir. államvasutakra átmenő, valamint a meg­fordított irányban szállítandó mindennemű árúk — legfeljebb azonban 700.000 métermázsa évi mennyiség — után a m. kir. államvasutak saját díjszabás­szerű kezelési illetékeiből 100 kilogrammonkint 3­5 fillért fognának a gazda­sági vasútnak megtéríteni. Ezzel szemben a csatlakozó állomásokon az átrakási vagy pedig kocsi­hiány esetén a lerakási szolgálatot — az évi összforgalom után minden mennyiségbeli korlátozás nélkül — a gazdasági vasút tartoznék teljesíteni, a nélkül azonban, hogy e teljesítményért jogosítva lenne a szállító felektől külön átrakási illetéket beszedni. A felzsámolyozva vagy egyéb műszaki berendezés segélyével átrakás nélkül szállított küldemények után a gazdasági vasút a fent jelzett megtérí­tésre nem tarthat igényt. b) a gazdasági vasút létesítését előmozdítandó, illetve lehetővé teendő a gazdasági vasút kiépítése folytán a m. kir. államvasutak által szerzendő uj árúforgalmak, illetve az ez úton az államvasutak javára eső uj szállítási bevételek közvetítése fejében a m. kir. államvasutak a gazdasági vasútnak az ezen vasútról a m. kir. államvasutak vonalaira átmenő vagy megfordí­tott irányban mozgó mindennemű átmeneti árúk 90°/o-a, de legfeljebb évi 700.00U métermázsa után a gazdasági vasút ópitési tőkéjének részbeni fede zésóre a »magyar czukoripar részvénytársaságtól < felveendő kölcsön letör­lesztéseig — legfeljebb azonban 40 év tartama alatt — 100 kilogrammon­kint 3 fillér szerzési jutalékot fizetnének. A gazdasági vasút Sárospatak, Perbenyik és Királyhelmecz állomásairól helyben a m. kir. államvasutakra átmenő, vagy onnan a gazdasági vasút nevezett állomásaira helyben érkező küldemények után azonban a gazdasági vasút e szerzési jutalókra igényt nem tarthat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom