Képviselőházi irományok, 1910. XV. kötet • 449-491 sz.

Irományszámok - 1910-475. Törvényjavaslat a virje-kapronczai helyi érdekű vasutvonal engedélyezése és a körös-belovár-verőcze-barcsi helyi érdekű vasuthálózatra ujabb engedélyokirat kiadása tárgyában

136 475. szám. A helyi érdekű vasútvonal építési hossza 20 kilométer, a vasút pályája szabványos nyomtávval építtetnék s olykép rendeztetnék be, hogy azon a vonatok óránként 40 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A pálya legnagyobb emelkedése, illetve esése 5%o-ban állapíttatnék meg s a kanyarulatok a nyílt pályán 300 méternél kisebb sugárral nem bírhatnának. A folyóméterenként 23*6 kilogramm súllyal biró s aczélból gyártandó sinek függő sinkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon lennének elhelyezendők, hogy igénybevételük 6000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetczentiméterenként 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A helyi érdekű vasúton a következő állomások létesíttetnének: 1. Novigrád állomás 365 méter hosszban. 2. Vlatslav megállóhely 70 méter hosszban. 3. Bregi állomás 365 méter hosszban. Ezen kívül a m. kir. államvasutak Kaproncza állomása, valamint a körös belovár — verőcze—barcsi helyi érdekű vasút Klostár és Virje állomásai a helyi érdekű vasútvonal csatlakozása folytán megfelelően bővíttetnének és át al akittatnának. A helyi érdekű vasút tényleges építési és üzletberendezési tőkéje 2,174.000 koronában, vagyis pályakilométerenként 108.700 koronában állapíttatnának meg. Az aránylag magas kilométerenkinti építési költség részben a helyi viszonyok által indokolt magas kisajátítási és építési költségekben leli magyarázatát, részben pedig abban, hogy a vasút építésével kapcsolatban három csatlakozó állomást kell nagy költséggel bővíteni és a forgalmi eszközökre is jelentékeny összeget 124.000 K-t, vagyis kmenkint 6.200 K-t kell számítani, a mely költségek az aránylag rövid vonalhosszra elosztva, a kilometerenkinti költséget nagy mérvben emelik. A tényleges építési és üzletberendez esi tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 124.000 korona, a rendes tartalékalap képzésére 25.000 korona, hóvéd művek s netáni vizbeszerzések költségei fedezésére szükséges külön tartalékalap képzésére pedig 10.000 korona lenne fordítandó. A 2,174.000 korona tényleges építési és üzletberendezósi tőke 35°/o-a, vagyis kereken 761.000 korona erejéig törzsrészvények, 68°/o a, vagyis kereken 1,413.000 korona erejóig pedig 83°/o-os árfolyamon számított elsőbbségi részvények kibocsátása utján szereztetnék be. A 761.000 koronát tevő törzsrészvénytőke részbeni fedezésére az 1888. évi IV. t.-cz. 4. és 7. §-ai alapján törzsrészvények ellenében a következő állami hozzájárulások helyeztetnének kilátásba. a) postaszállítási átalányképen a vasút közforgalomba helyezése, illetve a postaszállítás tényleges megkezdése napjától számított egymást követő 50 éven át fizetendő 5000 K évi átalány 100.000 K tőkeértékben; b) a helyi érdekű vasutak segélyezésére rendelt költségvetési külön adomány terhére az építés jogszerű megkezdésétől számított ugyancsak 50 éven át fizetendő 10.870 K éyjáradék 217.400 K tőkeértékben, oly kikötéssel, hogy ezen utóbbi hozzájárulás esetleg egy összegben, avagy megfelelő nagyobb részletekben is folyósítható legyen. A most emiitett állami hozzájárulások a helyi érdekei vasútvonal tényleges építési és üzletberendezési tőkéje 4 59°/o át, illetve 10°/o-át, vagyis együtt 14-59%-át teszik s igy az. 1888 évi IV. t.-czikkben megszabott 10—10°/o-os, vagyis összesen 20°/o-os maximumon jóval alul maradnak. A kilátásba helyezett ós tőkeértékben összesen 317.400 koronát tevő állami hozzájárulások figyelembe vétele után a 761.000 koronát tevő törzs-