Képviselőházi irományok, 1910. XV. kötet • 449-491 sz.

Irományszámok - 1910-451. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister jelentése az országgyülésnek, a kir. József-műegyetem új épületeinek elkészültéről

451. szám. 5 451. szám. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister jelentése az országgyűlésnek, a kir. József-műegyetem új épületeinek elkészültéről. Hazánk egyetlen műszaki főiskolája, a budapesti kir. József-műegyetem állandó elhelyezésére szolgáló állami épületek létesítéséről szóló 1902. évi XVII. t -ez. 2. §-a a vallás- és közoktatásügyi ministemek kötelességévé tette, hogy az egyes épületek épitkezósónek befejezése után az országgyűlésnek részletes jelentést tegyen. A műegyetem egész telepének épitóse immár befejezést nyert, van szerencsém ennélfogva jelentésemet az építkezésről ezennel a t. Háznak beterjeszteni: A kir. József-műegyetem czéljaira még 1882-ben emelt Muzeum-köruti épület csak 600 hallgató befogadására lévén rendeltetve, a modern korszellem hatása alatt hazánkban is jelentékeny fejlődésnek indult műszaki oktatás követelményeinek nem tudott megfelelni s helyiségei a hallgatóság számának nagyarányú emelkedése miatt már a múlt század 90-es éveiben elégteleneknek bizonyultak, úgy, hogy már akkori hivatalbeli elődeim, gróf Csáky Albin és báró Eötvös Lóránd arra a meggyőződésre jutottak, hogy a műegyetem elhelyezésének bajain csak új, állandó jellegű s az eddiginél sokkal nagyobb kiterjedésű épület emelésével lehet gyökeresen segiteni. A létesítendő új épület helyéül a kínálkozó területek közül dr. Wlassics Gyula hivatalbeli elődöm szerencsés érzékkel a Ferencz József-hid mellett a Duna jobbpartján elterülő lágymányosi területet választotta összesen 32.728 négyszögöl, több mint húsz holdnyi terjedelemben. Ezen telkek a törvényhozás által az 1897. évi XXV. t.-cz. 1. §-ában adott felhatalmazás alapján megvásároltattak. A létesítendő épületek tervezésére néhai Czigler Győző műegyetemi tanár kapott megbízást, egyúttal pedig a kormány törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé, melyben az új műegyetem építésére 10,000.000 K építési költség megszavazását kérelmezte. A kért összeg megszavaztatott s a műegyetem építésére vonatkozó 1902. évi XVII. törvény czikk 1902. július hó 22-én szentesítést nyert. A telek megválasztása szerencsés volt, mert a város központjához való közelsége, a Duna partján való szabad fekvése, valamint nagy terjedelme, mely még a jövő fejlődés szükségleteinek kielégítését is lehetővé teszi, a műegyetem czéljaira teljesen megfelelőnek mutatták.