Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 404-448., XLI-LVIII. sz.
Irományszámok - 1910-414. A pénzügyi bizottság általános jelentése az 1912. évre szóló állami költségvetés tárgyában
414. szám. 67 Másodsorban számvetésünk arra az eredményre vezetett, hogy az új előirányzatban — s ez haladást jelent az 1911. év budgetjéhez képest is — az 1.667 millióra vett rendes bevételek nemcsak államunk összes rendes kiadásait fedezik, hanem az átmeneti kiadásokat is. Nevezetesen a rendes és átmeneti kiadások összege együttesen 1.683,817.737 K,tehátlátszólag 16,726.526 korona maradna ebben a rendes bevételek által fedezetlen. Azonban az átmeneti kiadásokból le kell ütnünk azt a 20 milliót, mely a pénzügyministerium költségvetésében »Pénzverés és fémbeváltás« ozímen (VI fejezet 7. czím) szerepel s mely az ezüst egyforintosok átverésére fordittatik, miután ezt ugyanezen okból 224 millió rendkivüli bevétel ellensúlyozza s igy a rendes bevételek összege nagyobb, mint a rendes és átmeneti kiadások együttes sommája. Az államháztartás tervének összeállításánál azonban egy harmadik szempont is van, mely a budget helyes vagy javuló harmóniáját tükrözteti s ez az egyes tárczáknak megosztozkodása a költségeken. A pénzügyi bizottság erről ez alkalommal bővebb tájékozódást kivánt szerezni s az idemellékelt kimutatásokat terjeszti a t. Ház elé. A visszatekintő összeállitásokból az tűnik ki, hogy azon tárczáknak költségvetési s illetőleg zárszámadási, arányszámai, melyeket belső kulturális és gazdasági haladásunk legtipikusabb kifejezőinek szoktunk tekinteni, folytonosan növekednek a rendelkezésükre bocsátott összegek mind hatalmasabban nyomulnak előre az államháztartás számseregei között. Hármas összeállítást nyújtunk ebben a tekintetben. Nagy tanulsága ezeknek az, hogy (I. kimutatás) a zárszámadási eredményekben 1906-tól 1910-ig az összes állami kiadások 61°/o-al növekedtek, ellenben a kultusztárzcza kiadása 78°/o-al, a kereskedelmi ministeriumó 73°/o-al duzzad meg. Az egyes tárczák arányára nézve azt tanitják számításaink (II. kimutatás), hogy az összes (zárszámadási utalványozási) kiadással összehasonlitva 1900-ról 1910-re a kereskedelemügyi ministerium arányszáma 21°/ 0-ról 26°,o-ra, a közoktatásügyi tárczáé 3-5°/o-ról 5°/o-ra, és belügyi tárczáé pedig 4°/o-ról 5°/o-ra emelkedett. Hogy ennek a harmonikus fejlődésnek mily betetőzését jelenti a mostani előirányzat, azt Ili. kimutatásunk bizonyitja, mely a mostani budgetet az 1911. évi előirányzattal hasonlitja össze rendes kiadásaiban. Az 1912. évre szóló állami költségvetés egyes tételeiről s a kiadások nagyobbszerű fejlődéséről bizottságunk az egyes tárczák előirányzata kapcsán tesz a t. Háznak jelentést, hogy a tervezett gyümölcsöző beruházásokat, közgazdasági reformokat s kulturális és közigazgatási előhaladásunkra szánt milliókról számot adjon. Ez általános előterjesztésünk kapcsán csak azon megjegyzésre akarunk szoritkozni, hogy miután a kormány a benyújtott költségvetésbe tájékoztatásul ugy a közösügyi kiadások tételénél (IV. Fejezet), mint a honvédelmi ministerium tárcsájánál (XX111. Fejezet) fölvette a t. Ház előtt lévő véderőjavaslatok jövh évre szánt költségeit is: törvényszerűen meg kellett állapitanunk azt, hogy ezek a költségek, melyek a rendes, átmeneti és beruházási kiadások között szerepelnek, csak akkor es oly méretekben folyósíthatok, a mikor s a milyen alapon a véderöjavaslatok tényleg törvényerőre emelkednek. Az egyes tárczák részletkérdései mögött azonban a pénzügyi fedezetnek nagy és folyton megújuló problémái lappanganak s első sorban ezek voltak azok, a melyekkel bizottságunknak szakadatlan érdeklődéssel kellett foglalkoznia, daczára a tárgyalás alatt lévő költségvetés kedvező mérlegének. Az 1911. évi budget megtárgyalása alkalmával a pénzügyi bizottság a nagy bevételi kategóriák számszerű adatain és tanulságain épitve, azt ajánlotta a 9*
