Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 404-448., XLI-LVIII. sz.

Irományszámok - 1910-444. Törvényjavaslat a rimaszombat-poltári helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

326 444. szám. Az 1888. évi IV. törvényczikk 4. és 7. §-ai alapján ugyancsak törzs­részvények ellenében a következő állami hozzájárulások helyeztettek ki­látásba : 1. Az 1888. évi IV. törvényczikk 4. §-a alapján postaszállítási átalány­képen a vasút közforgalombahelyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított egymást követő 50 éven át fizetendő 11.170 korona évi átalány tőkeértékben 223.400 korona. 2. Az 1888. évi IV. törvényczikk 7. §-a alapján a helyi érdekű vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból az építés jogszerű megkez­désétől számított 50 egymást követő éven át 18.410 korona óvjáradók, tőke­értékben 368.200 korona, oly kikötéssel, hogy ez az összeg a költségvetési hitel állásához képest 50 évnél rövidebb idő alatt nagyobb részletekben, esetleg egyszerre, egy összegben is kifizethető leend. A most emiitett állami hozzájárulások a tervezett vasút építési ós üzletberendezési tényleges tőkéjének 6­07, illetve 10°,'o-át teszik s így az 1888. évi IV. törvényczikkben megszabott 10—10°/o, vagyis összesen 20°/o-os maximális segélyen alul maradnak. A fentebb jelzett érdekeltségi és a kilátásba helyezett állami hozzá­járulások összesen 1,288.000 koronát tesznek, minélfogva a törzsrészvény­tőke fedezetében csak 800 korona hiány mutatkozik, melynek fedezetéről a tervező czégnek kell gondoskodnia. A pálya építési munkálatai az engedélyokirat keltétől számított két óv alatt befejezendők és a pálya a közforgalomnak átadandó. A helyi érdekű vasút üzletének kezelése a tonnakilometrikus önkölt­ségek megtérítése ellenében a m. kir. államvasutak igazgatóságára ruház­tatnék oly kikötéssel, hogy a vasút első három üzletéve elteltével követelhető lesz az engedélyes czégtől, miszerint a helyi érdekű vasút üzletének keze­lése ellenében a tonnakilometrikus önköltségek megtérítése helyett az állam­vasutaknak a bruttószállitási bevételek azon százalékát engedje át, melyet az első három üzletév tényleges eredménye alapján a kereskedelemügyi minister meg fog határozni. A tisztelettel előadottak után s annak felemlítése mellett, hogy a »Grünwald testvérek és Schiffer« budapesti építési vállalkozó czég az en­gedélyezési biztosítékot letette s a vasút megépítésére ós üzletére feltótlen kötelezettséget vállalt, kérem a tisztelt Képviselőházat, hogy a helyi érdekű vasút engedélyezésére vonatkozó, tisztelettel idezárt törvényjavaslatot el­fogadni, s azt hasonló czélból a Főrendiházhoz is átküldeni méltóztassék. Budapest, 1911. évi november hó 2-án. Beöthy Lás&ló s. k., kereskedelemügyi m. kir. minister.

Next

/
Oldalképek
Tartalom