Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 404-448., XLI-LVIII. sz.
Irományszámok - 1910-439. Törvényjavaslat a debreczeni és a pozsonyi magyar királyi tudományegyetem felállitásáról
256 439. szám. részük a jogakadémiák fejlesztését kivánta. A íőkérdésr j nézve : szükséges-e harmadik egyetem felállitása ? a vélemények megoszoltak. A többség ugyan mellette nyilatkozott, de tekintélyes vélemények időelőttinek jelezték. A szakértői tanácskozmány alapján az albizottság a teljes bizottságnak jelentést tett. E jelentés alapján a közoktatásügyi bizottság kimondotta, hogy: »1. A budapesti tudományegyetem orvosi karán és a bölcsészeti kar demonstratív szakaiban túltömöttség van, ennek megszüntetése részben a fennálló intézmények keretében is eszközölhető, de egy új egyetem is levezető hatássallesz reá. 2. Nemcsak ez okból, hanem az ország általános culturális érdekei tekintetéből szükséges egy harmadik egyetem létesitése, mely jog- és államtudományi, bölcsészeti, természettudományi és orvostani karokból szervezendő; a theologiai kar kérdése egyelőre függőben tartandó. 3. A jogakadémiák jelenlegi helyzetükben változatlan;; 1 meg nem hagyhatók « Az a terv, a melyet a bizottság előadója, Berzeviczy Albert, előmunkálatában kifejtett, hogy t. i. ha harmadik egyetem felállításának szükségessége kimondatnék, ujabb szakértői értekezlet tartassék, már nem került kivitelre. Ez ujabb értekezletre Berzeviczy a szakértőkön kivül Pozsony. Szeged és Kassa megbízottait is meghivandóknak vélte és arra kivánt volna feleletet, hogy hova helyezendő a harmadik egyetem azon szempontból, hogy a budapesti egyetem túlnépességének levezetése biztosan remélhető legyen ? Továbbá, hogy az új egyetem székhelye jelentősége, fekvése, forgalmi -és kulturális viszonyai folytán az egyetem felvirulásának, s ezáltal a közművelődós előmozdításának biztos alapul szolgáljon. Végre hova helyezendő az új egyetem a kivitel könnyebbsége szempontjából? Ugy látszik, hogy azok a vélemények, a melyek a harmadik egyetem létesítését még korainak tartották, erősebb befolyással voltak a közvéleményre. Ehhez járult, hogy a mint azt Berzeviczy Albert kifejtette, 1885-től kezdve az ország figyelme a nagy országos kiállitás ügyére terelődött, de ennek fényes sikere fölötti örömből csakhamar kijózanodott a nemzet azon pénzügyi zavarok miatt, melyeket a kormányzás több ágában mutatkozott hiteltúllépések okoztak. Mindez együttvéve eredményezte, hogy Trefort fentebb emiitett törvényjavaslata tárgyalásra sem került. Maga Trefort minister öregsége és betegsége is bénitólag hatott, és 1888-ban gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi minister a képviselőházban és a bizottságokban úgyszólván minden ellenmondás nélkül kijelenthette, hogy a harmadik egyetem idejét még elérkezettnek nem látja. Gróf Csáky Albin tudvalevőleg egész kormányzata alatt megmaradt ezen az állásponton. Természetes folyománya volt ez annak, hogy a harmadik egyetem ügyét a jogakadémiák kérdésével hozták kapcsolatba, gróf Csáky Albin pedig bizott ez utóbbiaknak új életrekeltésében. Ujabb fejlemény 1892-ben következett be, a mikor a millenniumi tervekkel kapcsolatban felmerült a debreczeni protestáns felekezeti egyetemnek eszméje. Debreczen városa 1892. év szeptember havában a tiszántúli református egyházkerület megkeresésére elhatározta, hogy a református főiskola egyetemmé fejlesztése és e végből egyelőre tanárképzővel kapcsolatosan bölcsészeti szakokkal való gyarapítása czóljából a millennium emlékére 200.000 forintos alapítványt tesz le. E határozatot a kormány jóváhagyta, a vallásos közoktatásügyi minister azonban azzal a kijelentéssel, hogy e jóváhagyás a hitfelekezetek egyetem-állitási joga elvi kérdésének nem praejudicálhat. A debreczeni egyetemre vonatkozó gyűjtés és mozgalom ez időtől fogva tovább tartott, és tudvalevően különösen az utolsó esztendőkben újabb nagy alapítványok felajánlására vezetett. Ugyancsak a millennáris tervezésekkel