Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 404-448., XLI-LVIII. sz.

Irományszámok - 1910-439. Törvényjavaslat a debreczeni és a pozsonyi magyar királyi tudományegyetem felállitásáról

254 430. szám. »esetleg« emliti Pozsonyt a harmadik tudományegyetem székhelyéül) mégis előterjesztésének minden sora elárulja, hogy a harmadik egyetemet Pozsonynak szánta. Nemcsak ugy érvel, hogy »ha általában egy harmadik egyetem felállitásának szüksége fenforog... és ha annak létesitése az ország erejét felül nem múlja...: e harmadik egyetem legczélszerűbben, s éppen költség tekintetéből is legelőnyösebben Pozsonyban az ország valamennyi városai közül felállítható«, hanem sorra veszi a többi, egyetemre számot tartó várost: Pécset, Szegedet, Debreczent, Kassát is és összehasonlító elemzés után kimondja, hogy: «de mindezen tekintetekben is Pozsonynyal a versenyt ezek egyike sem állhatja meg«. Csak Pozsonytól várta Trefort minister, hogy a Budapestet felkereső hallgatók tetemes részét magához vonzhassa. Földrajzi fekvése, egészségi viszonyai, gyönyörű környéke, általános műveltségi viszonyai, de mindenekfelett azon szellemi légkör, a mely lehetővé teszi az egyetem tanárainak és hallgatóinak tudományos működését, Pozsonyt kiválóan ajánlják egyetem helyéül. Pozsonynak politikai és működési múltja, az Akadémia Istropolitana traditiói ép annyira fontosak az egyetemre nézve, mint virágzó jelenének élénken lüktető élete. Pozsony ós szomszédos városai középiskoláinak nagy száma az uj egyetemnek látogatottságát biztositja. Az egyetem alapításának legköltségesebb része, az orvostudományi kar pedig sehol sem létesíthető aránylag oly könnyen, mint Pozsonyban, a hol az országos kórház tágas és jól berendezett intézetei máris megvannak. Végre Bécs közellótéből is inkább előnyök háramolhatnak az uj pozsonyi egyetemre; ha nem számithat is Bécscsel szemben diadalra, mindenesetre versenyre kap ösztönzést, a mi cs;ik javára szolgálni. A pozsonyi egyetem terve határozott alakot azután 1885-bcn öltött, a mikor Trefort Ágoston minister törvényjavaslatot közölt ministertársaival »a pozsonyi orvostudományi kar felállitásának megindításáról ós az e czélra szükséges póthitel megadásáról.* E törvényjavaslat a tanszabadság elvének alapján ós a budapesti és kolozsvári egyetemek orvostudományi karain fennálló tanrendszer alkalmazásával Pozsonyban orvostudományi kart tervezett a hozzátartozó természettudományi szakokkal együtt. Ezen orvostudományi kar fokozatosan lett volna felállítandó: 1885/6. tanévvel nyílt volna meg az I. évfolyam; a végleges administrativ szervezés iránt az V. évfolyam megnyitásakor lett volna törvény hozásilag intézkedés teendő. Az akkorára már különválasztandó orvosi és természettudományi karok a pozsonyi jogakadémiával és ennek bölcsészeti tanszékeivel teljes egyetemmé egyesítve, a doctori graduálás jogával felruháztattak volna. E törvényjavaslat indokolása a fentebb jelzett érveken kivül Pozsony mellett különösen azt hozta fel, hogy a bécsi egyetemet látogató orvostanhallgatók nagyobb része a dunántúli, északnyugati és északi megyékből való, a kikről fel lehet tenni, hogy Pozsonyt szívesen keresnék fel Bécs helyett. E törvényjavaslat előzményeihez tartozik, hogy 1885. elején gróf Bylandt-Rheidt akkori hadügyminister ismét javaslatba hozta az egykori »Josephinum«-nak nevezett bécsi katonai orvosi akadémia visszaállításának tervét. Trefort minister ellenezte ezen tervet, s különösen rámutatott arra, hogy a mikor Magyarország új egyetemnek, s különösen új orvostudományi karnak felállitására gondol, s a mikor ugy is csaknem 800 magyar ifjú keresi fel a bécsi egyetemet orvosi kiképzés végett, lehetetlen egy újabb bécsi orvosképző tanintézetre gondolni, a mely még több hallgatót vonna el a hazai egyetemektől. Bizonyos, hogy Trefort ministert a pozsonyi orvostudományi karra vonatkozó törvényjavaslat elkészítésében ezek a »Josephinum«-tervek erősen befolyásolták ; hozzájárultak ehhez azon mozgalmak, a melyek a bécsi egyetemen, annak túlzsúfoltsága