Képviselőházi irományok, 1910. XII. kötet • 348-390., XXXVIII-XL. sz.

Irományszámok - 1910-359. Törvényjavaslat a mesterséges édesitő szerek állami egyedáruságáról

256 359. szám. részére való kiszolgáltatása a törvényjavaslat czélzatának megfelelően csak kivételes esetekben lesz megengedhető. Az 5. §-ban foglalt korlátozó rendelkezések czélja, hogy a szállitási szerződés értelmében az egyedárúság részére szállítandó mesterséges édesitő szerek gyártása és szállítása magánjogi igények érvényesítése folytán megakadályozható ne legyen. A 6. § a forgalomba hozatalra ós árusításra vonatkozó határozmányokat állapítja meg. Mint azt már az indokolás általános részében emiitettem, az árusítást a gyógyszertárakra, a mesterséges édesítő szereknek nagyban való forgalomba hozatalát, illetve az egyedárúság ós a gyógyszertárak közötti közvetítését pedig külön engedély alapján a nagy droguistákra szándékozom bizni. , Az árusítás módjára nézve tervbe vett korlátozás a jövedéki ellenőrzés lényeges követelménye, mert csak az egyedárúsági csomagolás alapján lehet esetenként megállapítani azt, vájjon tényleg egyedárúsági édesitő szer kerül-e elárúsitásra. Ugyanebből az okból szükséges annak a kimondása is, hogy az elárúsitási engedélylyel nem birok is a beszerzett mesterséges édesitő szert csupán az egyedárúsági lezárt, vagy az időnkénti közvetlen szükségletre felnyitott ily csomagolásban tarthatják. A 7. §-ban az eladási ár megállapítására vonatkozó rendelkezés foglaltatik, melynek — mint azt fentebb már kifejtettem — az a lényege, hogy a mesterséges édesitő szerek egyedárúsági ára, a megfelelő édesitő erejű belföldi megadózott czukor árával egyenlővé tétessék. E §. második bekezdése értelmében mesterséges édesitő szerek önköltségi árban csakis oly ipari czélokra szolgáltathatók ki, a melyekre czukor fel nem használható. Oly ipari czélokra ugyanis, a melyekre czukor is felhasználható, nem volna indokolt a mesterséges édesitő szerek alkalmazásának a czukortermelés rovására való előmozdítása. A belföldi fogyasztásra szánt élelmi ós élvezeti czikkek előállítására fordított czukor nem lévén adómentes, indokolt az a korlátozás, hogy a belföldi fogyasztásra szánt ily czikkek előállítására szolgáló mesterséges édesítő szerek önköltségi árban ne legyenek kiszolgáltathatók. De nehogy ok nélkül nehezíttessék vagy lehetetlenné tétessék a mesterséges édesitő szerek felhasználásával készült élelmi és élvezeti czikkek kivitele oly államokba, a melyekben ily czikkek behozatala meg van engedve, a kivitelre szánt élelmi ós élvezeti czikkek előállítására ez a korlátozás nem terjed ki. A 8. §. az iparosok által az élelmi ós élvezeti czikkek, valamint a más árúk előállításához igénybe vett s egyedárúsági áron beszerzett mesterséges édesitő szerek felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket foglalja magában. Egyben a fogyasztó közönség érdekében kötelezőleg kimondja, hogy a mesterséges édesitő szerek felhasználásával előállított élelmi ós élvezeti czikkek csak »Saccharin tartalmú« jelzéssel kerülhetnek szabad forgalomba. A 9. §. a mesterséges édesitő szerek behozatala esetén fizetendő engedélyilletók mórvét állapítja meg. E mellett természetesen a vámtarifáról szóló törvény esteimében fizetendő behozatali vámilleték is le lesz rovandó, a mely a vámtarifa 630. tétele szerint kilogrammonként 57 ft tesz ki. Ép úgy lerovandó az engedólyilletók s a tarifa szerint behozatali vámilleték a mesterséges édesitő szereket tartalmazó élelmi és élvezeti czikkek után is. A 10. és 13. §-ok rendelkezései megfelelően egyéb fogyasztási-adó törvényeink hasonló rendelkezéseinek, bővebb indokolást nem igényelnek.