Képviselőházi irományok, 1910. XII. kötet • 348-390., XXXVIII-XL. sz.

Irományszámok - 1910-358. Törvényjavaslat a vizjogról szóló 1885:XXIII. t.-cz. kiegészitéséről és módositásáról

358. szám. 239 létesíthetők, melyek átszakadás esetén az egész völgyet katasztrófával fenyegetik, a mint az Francziaországban, Spanyolországban és Amerikában is előfordult. Ebből a szempontból nemcsak a terveknek szigorú elbírálása szükséges, hanem az építkezésnek szakadatlan ellenőrzése is elengedhetetlen feltétel. Miután nagyobb víztárolók által az élet- és vagyonbiztonság lehet veszélyeztetve, azért az engedélyezési eljárást nemcsak a hatósági rendelkezés alatt álló vizekre, de a szabad rendelkezés alatt álló vizeken épülő völgyzárókra is ki kellett terjeszteni. A 13. §. arról kivan gondoskodni, hogy a mezőgazdasági és ipari üzemeknek az iváshoz, itatáshoz és a gépek táplálásához szükséges vízzel való ellátása, a mi gyakran nagy nehézségbe ütközik, a lehetőséghez képest biztosittassék. 14. §. Sokszor előfordul, hogy valamely vízfolyás rendezésével, átvágás létesítésével vagy a vízfolyás teljes elvezetésével, nemkülönben valamely községi (városi) vízvezeték létesítésével, midőn pl. a városon vagy községen keresztül folyó patakot másfelé terelik, a kisebb vízhasználatoknak egész sorozata marad üzemviz nélkül. Ily esetekben csakis e vízhasználatoknak megszüntetésével és teljes kártalanításával lehetett a kérdést megoldani, holott gyakran sokkal czólszerűbb és jutányosabb az oly módon való megoldás, hogy az új vállalat engedélyese az elvont vizzel egyenértékű üzemvizet természetben szolgáltassa ki. Az elvont üzem víznek — a hatóság megállapításához képest — ekként való pótlását tenné a 14. §. első bekezdésében lehetővé oly vízrendezés vagy vízhasználat létesítőjének, a melynek czéljaira a törvény kisajátítási jogot ad. E szakasz második bekezdése pedig — a vízben rejlő erők teljesebb kihasználhatása érdekéből — arra is nyújtana lehetőséget, hogy az említett vállalatok által elvonandó hajtó-erő — ugyancsak a hatóság, megállapításához képest — akár ugyanannyi lóerőt képviselő vizerővel, akár megfelelő villamos árammal vagy más hajtóerővel helyettesittethessók. Ha ugyanis ily helyettesítés lehetőségének hiányában csakis a közbeeső vízerőművek korlátozása vagy megszüntetése és ezek czímén való kártalanítása maradna meg, nagyobb vízerőművek a legtöbb esetben nem jöhetnének létre. Különben ebből a fennálló vízerőműveknek semmiféle hátránya nem keletkezik, sőt ellenkezőleg sokkal jobb helyzetbe jutnak, mert rendszerint rozoga, sok fentartást igénylő berendezésüket a legmodernebb gépezetekkel fogják kiválthatni. 15. §. A vizi könyvek áttekintése azt tüntette fel, hogy az első vízhasználatok engedélyezésekor némely alsófokú hatóságok igen bőkezűen jártak el, a mennyiben egyes viziművek és vízhasználatok részére nem ritkán tízszer annyi vizet engedélyeztek, mint a mennyire okszerű kihasználás ós kezelés mellett szükség volna. E miatt, a miként arra már ismételten fordult elő eset, későbben jelentkezőknek csakis a vizfelesleget lehetett engedélyezni; miután pedig felesleg rendszerint ritkán, csakis áradások alkalmával áll elő, sok viz használatlanul folyik le a medreken. Miután a vízjogi törvény 32. §-a a vizfelesleg igénybevételét a meglevő műveknek átalakításával is megengedi: nem szenvedhet kétséget, hogy a tényleg tapasztalható vízpazarlás megszüntetéséről, legyen az akár abból származó, hogy a hatóság az engedélyezésnél nem volt eléggé körültekintő, akár pedig abból, hogy egyes vízművek rendkívül kezdetleges szerkezettel birnak, mindenesetre gondoskodni kell.