Képviselőházi irományok, 1910. XII. kötet • 348-390., XXXVIII-XL. sz.
Irományszámok - 1910-358. Törvényjavaslat a vizjogról szóló 1885:XXIII. t.-cz. kiegészitéséről és módositásáról
358. szám. 235 sikerrel alkalmazták ós alkalmazzák Francziaországban és legújabban Németországban, az Odera vidékén, egyes, rohamos esésű völgyeknek ármentesitósére. Indiában, Spanyolországban, Algírban a víztárolók öntözési czélokra szolgálnak. Nagyszámú víztárolók táplálják Francziaországban, Belgiumban, Németországban, Angliában a hajózó csatornákat, melyek egyik folyó völgyét a másikkal kötik egybe. Számos víztároló szolgál városi és községi vízvezetéki czélokra. Legújabban pedig, kivált mióta az erőnek villamos árammal való vezetése megtette az egész világon hóditó körútját — a víztárolók elsőrendű iparfejlesztő tényezőkké váltak. Annál a rendkívül kedvező hatásnál fogva, melyet a nagyobb víztárolók folyóvizeink járásának szabályosabbá tótelére gyakorolnak, — már magukban véve, eltekintve minden egyéb használati czéltól, — azon munkálatok közé sorolhatók, melyek a közérdekűségnek minden kétségen felül álló kritériumával bírnak. Mert hisz az volna a legideálisabb állapot, ha folyóink felső völgyében annyi viztárolást tudnak végezni, hogy a kis és nagy vizek közötti különbségek kiegyenlítődnének. Kisebb vízfolyásoknál, egyes mellékvölgyekben ez el is érhető, nem ritkán egyetlen, a kellő helyen elhelyezett víztároló utján; nagyobb vízfolyásokon, folyókon a völgyzáraknak már egész sokaságára volna szükség, hogy a vizszinek közötti nagy különbségeket csak némileg is kiegyenlíthessük. A völgyzáraknak költsége a tárolt vízmennyiség és a helyi viszonyok szerint nagy általánosságban egy köbméter víztömegre, mint egységre átszámítva, 10 fillér és egy korona között változik; mentül nagyobb a tárolt vízmennyiség, rendszerint annál olcsóbb egy köbméternek a tárolása és megfordítva. A nagy költségek teszik rendszerint lehetetlenné, hogy nagyobb folyóvizek szabályozását illetőleg egyes völgyek és síkságok ármentesitésót a tárolásra alapithassuk. A Bega szabályozása czóljából például — az idevonatkozólag készült tervek szerint — 105 millió köbmétert kellett volna tárolni és miután nagy völgyzárak építésére a helyi viszonyok nem voltak mindenben kedvezőek, ezen víztömeget csakis 21 tároló medenczóben lehetett volna felfogni, a melyek építési költsége meghaladta volna a 19,400.000 koronát, holott a meglevő töltések emelése és erősítése csak 9,600.000 koronát igényelt. Altalán a víztárolóknál a költségeken kívül igen nagy nehézségek mutatkoznak abban is, hogy rendkívül nehéz e czélra megfelelő területeket találni, mert a szélesebb, laposabb medenczók rendszerint községekkel vannak betelepítve. Ez az oka, hogy bármily hasznos és áldásos volna is a víztárolóknak ugy vízszabályozási, mint vízhasználati szempontokból minél nagyobb számban ós terjedelemben való létesítése, erre alig lehet számitanunk. A különféle czélú víztárolók között a viz eleven erejének kihasználása czéljából épülő völgyzáraknak az öntözésre szolgálókkal szemben még az is az előnyük, hogy a vizet magát nem fogyasztják el, hanem jóformán egész mennyiségében visszabocsátják a vízfolyásba, a hol az még más czélokra — esetleg ismételten — is felhasználható. Megvalósítandó a vízi erők kihasználásának, vagyis víztárolók és vízerőművek lótesülósének előfeltételeit, első sorban azokat az akadályokat kell elhárítani, a melyeket a hozzáférés elé a magántulajdon állit. E czélból szükséges a kisajátításnak — megfelelő határok között — helyt 30*
