Képviselőházi irományok, 1910. XII. kötet • 348-390., XXXVIII-XL. sz.

Irományszámok - 1910-357. Törvényjavaslat a mezőgazdasági ügyeknek a törvényhatóságoknál való intézéséről

216 357. szám. i Ennek tulaj donitható, hogy a mezőgazdasági közigazgatásnak belterje­sebbó váltával a közgazdasági előadói intézmény közigazgatási jellege mind­inkább elhomályosodott s az egyes mezőgazdasági szakágazatok fejlődésük­höz képest külön képviseletet nyertek. Az erdőtörvény értelmében a királyi erdő felügyelő a közigazgatási bizott­ság felhivására erdőügyekben véleményt ad ós javaslatot lesz; úgyszintén, ha a közigazgatási bizottság hatáskörébe tartozó intézkedések szüksége forog fenn, felhivás nélkül is tartozik erre a közigazgatási bizottságot figyelmez­tetni. Az 1898 : XIX. t.-cz. alapján szervezett m. kir. állami erdőhivatalok a közigazgatási bizottság felhivására a működésük köréül kijelölt törvényható­ságban a közigazgatás körében előforduló erdészeti szakteendőket is teljesi­teni kötelesek. Az állatorvosi közszolgálat államositásáról szóló 1900: XVII. t.-cz. értelmé­, ben a törvényhatósági m. kir. állatorvos az állategészségügyi viszonyokról és az állategészségügyi szolgálat ellátásáról a közigazgatási bizottságnak havon­kint jelentést tesz ; a közigazgatási bizottság ülésein az állategészségügyi ügyek tárgyalásában részt vesz, azonban minthogy a közigazgatási bizottság­nak nem tagja, szavazattal nem bir. Rendeleti utón törtónt intézkedés a folyammérnöki, valamint kultúr­mérnöki hivatalok főnökeinek a közigazgatási bizottágok ülésein való rész­vétele iránt. A mezőgazdasági igazgatás terén legújabban mélyreható változás állott elő az által, hogy az állat tenyésztés fejlesztéséről szóló 1908: XLIII. t.-cz. 11. §-a alapján az eddigi állattenyésztési felügyelőségek keljébe a, kir. gazda­sági felügyelőségek léptek, melyek úgy szervezetüknél, mint személyzetüknek szakképzettségénél fogva hivatva és kópesitve vannak az állattenyésztési teendőkön kivül a szorosan vett mezőgazdasági szakteendők ellátására is. A m. kir. gazdasági felügyelőségekben immár oly intézménynyel rendel­kezünk, melyre a mezőgazdasági ügyeknek a törvényhatóságokban való ellátása megnyugvással bizható, miáltal végre megvalósulást nyerne a törvényhozásnak évtizedek előtt kifejezett az az óhajtása, hogy a közigaz­gatás keretében a gazdasági érdekeket hivatott közeg szolgálja. Szakbeli közigazgatásunk két nagyfontosságú érdeke nyerne ily módon czólszerű kielégítést: egyrészt a fáldmívelósügyi minister a mai viszonyok közt többé fenn nem tartható közgazdasági előadók helyett a közigazgatási bizottságban megfelelő szakkópviselővel rendelkeznék, másrészt a törvényható­ságok a mezőgazdasággal kapcsolatos ügyekben képesitett állandó előadóra, illetve szaktanácsadóra tennének szert, kinek révén a törvényhatósági igaz­gatás gazdasági tartalmat nyerne. A m. kir. gazdasági felügyelő feladatkörét és a vármegye első tisztviselőjé­hez való viszonyát úgy állapitottam meg, hogy a gazdasági szakszolgálat a törvényhatósági igazgatás keretébe szervesen beillesztessék ós hogy ekként a m. kir gazdasági felügyelőségek utján a gazdasági és az általános törvény­hatósági igazgatás között az eddig nélkülözött kapcsolat létesüljön. A tervbe vett intézkedés által a törvényhatósági önkormányzat semmi­féle csorbát nem szenved, amennyiben a törvényhatósággal ós ennek első tisztviselőjével szemben a m. kir. gazdasági felügyelő éppen úgy, mint az 1900 : XVII. t.-cz. alapján a törvényhatósági állatorvps, alárendeltségi vi­szonyban áll. A rendezéssel kapcsolatos anyagi terheket is kizárólag az állam viseli,

Next

/
Oldalképek
Tartalom