Képviselőházi irományok, 1910. XII. kötet • 348-390., XXXVIII-XL. sz.
Irományszámok - 1910-352. A pénzügyi bizottság jelentése a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségéről és az 1894. V. t.-czikk némely rendelkezéseinek módositásáról, illetve kiegészitéséről szóló 349. számú törvényjavaslat tárgyában
352. szám. 107 san érinteni. E tekintetben azonban megnyugtatást talált abban, a mire már fentebb is rámutattunk, hogyha akár a nyújtott kedvezmények aránylag csekély méreteit, akár a rendelkezésre bocsátott állami hozzájárulás aránylag számot is alig tevő összegét tekintjük: a hátrányos hatást csaknem teljesen v kizártnak kell tekintenünk és pedig annyival inkább, mert ezen intézmény pénzforrásai nemes ;k eldarabolási és telepítési czélokra lesznek felhasználandók, hanem ezek más közczólokat is (mint legelő területek megszerzése, munkásházak létesitése) fognak szolgálni s már csak azért is, hogy e czélra nagyobb összeg álljon rendelkezésre, azokat a kölcsönügyleteket, melyeket az intézeten kivül álló más intézetek is képesek megcsinálni készségesen fogja az intézet számukra átbocsátani, saját közbelépését főleg az esetre tartván fenn, a midőn a kölcsön más intézet által reális alapon nem volna megadható. Hogy pedig a helyzet előre láthatólag ekként fog alakulni, annak valószínűségét az a körülmény is támogatja, hogy ezen intézetek alapítványi üzletrészei 4°/o nál magasabb kamatot különben sem élvezhetvén: a jövedelem fokozásának ingere nem fogja őt arra sarkalni, hogy üzleteinek számát minden áron növelni törekedjék. Az a törekvés, hogy a birtok feldarabolási és telepítési mozgalom, mint a kisbirtok-egységek szaporításának eszköze minél nagyobb lökést nyerjen, nem csak indokolttá, de egyenesen szükségessé tette, hogy ezen javaslatban azon visszásságok is helyesbittessenek, melyek a telepítési törvény egyes intézkedéseivel szemben észleltettek, s melyek éppen egyik főtényezőjót szolgáltatták annak, hogy a telepítési aczkió nem vehetett nagyobb lendületet. Épen ezen üdvös mozgalom sikerére tekintettel, csak örömmel veszi a bizottság, hogy jelen javaslat erre is kiterjeszkedik, valamint örömmel veszi az eddigi törvénnyel szemben jelentkező azon újítást is, mely a bérlőtelepek meghonosítását teszi lehetővé, mert ez jelentékeny mérvben növeli azokat az esélyeket, hogy minél többen juthassanak földbirtok használatához, mely használat azután az esetek legnagyobb részében minden valószínűség szerint végleges tulajdonra fog vezetni. Áttérve a részletekre, a bizottság egyes intézkedések módosítását látta szükségesnek s ezek elfogadását hezza javaslatba. 1-ör. A 3. §. 2 pontja a keresk. törvény (1875 : XXXVII.) némely szakaszainak az intézettel szemben szükségessé vált módosításáról intézkedik s az uj intézettel szemben nem alkalmazandónak jelenti ki a ker. törv. 248. §-át is, mely arról szól, hogy a szövetkezeteket a bíróság feloszlathatja. Minthogy azonban a ker. törv. 247 §. 5. pontja azon esetek között, melyben a szövetkezet megszűnik, a bíróság által való feloszlatást is emliti, s igy ha erre nézve nem mondatnék ki világosan, hogy az uj intézettel szemben ez sem alkalmazandó, ez esetleg félreértésre adhatna okot: javasoljuk, hogy a 3. §. 2. pont utolsó sorában a »242. §.« után, az »és« szó elé tótessék be *247. §. 5. pont«. 2-or. A 6. §. 2. pontja a helyesebb irályra tekintettel következő szöveget nyerne: »2. Nem lakik vagy nem gazdálkodik a telephelyen, vagy annak használatát másnak mint házastársának vagy törvényes leszármazóinak akár egészben, akár részben átengedi a nélkül, hogy ehhez a földmívelósügyi minister engedélyét kieszközölte volna.« — A 2. pont további szerkezete érintetlenül marad. 3-or. Miután a törvényjavaslat II. fejezete ezen feliratot viseli: »Az 1894. 14*
