Képviselőházi irományok, 1910. XII. kötet • 348-390., XXXVIII-XL. sz.
Irományszámok - 1910-349. Törvényjavaslat a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségéről és az 1894. évi V. törvényczikk némely rendelkezéseinek módositásáról, illetve kiegészitéséről
394. szám. 95 birtokok részletekben vagy szövetkezeteknek való bérbeadását azokban az esetekben, a mikor a kisbórleti rendszer nem telepitéssel kapcsolatban alkalmaztatik. Módjában fog állani ugyanis a kormánynak ebben az esetben is, hogy a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége közreműködésével teljes mértékben érvényesíthesse a birtokpolitikai és közgazdasági szempontokat. A haszonbérleti telepités azonban, a mely a bérlők eddigi életviszonyainak változásával jár, inkább kivan törvényhozási szabályozást, főként abban az irányban, hogy a telepesek részére hosszabb tartamú bérleti viszonyt, a birtokforgalmi korlátoltságnak megszűnése esetében pedig jogot is biztosítson arra, hogy az általuk bérelt földet — méltányos feltótelek mellett — tulajdonul megszerezhessék. Viszont a telepitőnek módot kell adni arra, hogy olyan telepessel szemben, a ki bérletét megváltani nem akarja, a jogviszonyt könnyen megszüntethesse. A birtokpolitika szempontjai tették szükségessé, hogy az állam az általa létesitett telephefyek további sorsára is több irányban gyakorolhasson befolyást. Erre a czólra szolgálnak az 1894 : V. t.-czikk 17. ós 18. §-aiban az állam részére biztositott elővásárlási és kimozditási jogok, valamint a jelen törvényjavaslat 6. ós következő §-aiban szabályozott visszavásárlási jog. Nyilvánvaló, hogy mikor a birtokpolitikai aktió végrehajtása, a melyet az állam eddig magának tartott fenn, egy külön e czélra alapitandó intézet feladatává tétetik és az intézet által végrehajtandó telepitóseknél, valamint a szintúgy közérdekű czélokból végrehajtandó ingatlanfeldaraholásoknál ugyanazok az állami szempontok lesznek irányadók, mint az állam által közvetlenül végrehajtott telepitóseknél, meg kell adni a módot az alapitandó intézetnek is (13. §.) — és pedig természetesen tekintet nélkül arra, hogy a birtokpolitikai műveletet saját vagy más tulajdonában levő ingatlanon hajtja végre, — hogy a birtokpolitika czéljait az eladási ügyletek lebonyolításán túl is biztosithassa. Már az 1897 : XXXII. t.-czikk 4. ij-ával is kiterjesztetett a telepitő pénzintézetekre az állam részére megadott kimozditási jog (1894. évi V. t.-cz. 18. §.), a mely nemcsak a telepitő anyagi érdekeinek megóvására, hanem részben a telepités czéljának biztosítására is szolgál. Az elővásárlási jogot azonban (1894 : V. t.-cz. 17. §.) természetesen nem lehetett magánvállalatokra kiterjeszteni. Aggály nélkül kiterjeszthetők azonban az állam messzebbmenő jogai is a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségére, nemcsak mert nyereségszerzési érdeke nem lesz, hanem főként, mert biztosítékok alkottatnak a jelen törvényjavaslatban arra nézve, hogy a kormány eme különleges jogoknak mikénti gyakorlását teljesen ellenőrizhesse és ha e jogok gyakorlását nem kivánná kétségtelen közérdek, azt mégis akadályozhassa. Hogy a vissza- illetve elővásárlási jogot az intézet a törvényhozás által az állam részére körülirt kereteken belül milyen esetekben és milyen módozatok s feltételek mellett gyakorolhassa, szerfölött bajos és czélszerűtlen lenne előre megszabni. Elégnek tartjuk, ha e tekintetben a törvényhozás az állam részére fennálló rendelkezések kereteit irja elő, mig a részletek a tapasztalandó gyakorlati szükséghez képest rendeleti utón lesznek megállapitandók. A birtokpolitika irányításának egyik eszköze a birói árverésen való közbelépés is. Abból a czélból, hogy a földmivelésügyi minister mező- vagy erdőgazdasági ingatlant birói árverésen is szerezhessen, szükséges, hogy az árverés idejéről és feltételéről idejekorán értesítést nyerjen. A javaslat 14. §-ának ily czélú rendelkezése alkalmas természetesen arra is, hogy a Magyar
