Képviselőházi irományok, 1910. XI. kötet • 280-347., XXXI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-324. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése hatóság elleni erőszak bűntettével és súlyos testi sértés vétségével vádolt Beck Lajos országgyülési képviselő mentelmi ügyében

158 324. szám. A mi különösen Beck Lajosnak a bántalmazásban való részvételét illeti, a vádirat szerint ő is könyveket és tintatartófödeleket dobált a két ministerre és ezt a vádirat magának Beck Lajosnak, részint a tanuknak vallomásából látja megállapíthatónak. Beck Lajos már a képviselőház ugyanazon ülésének folytatása alatt előadta, hogy a nagy kavarodásban a Ház asztaláról egy törvénykönyvet felkapott és azt a. ministerelnök széke felé dobta, de előadása szerint a könyv czólt tévesztett és az asztal előtt a földre esett. Ugyanő a rendőrség előtt 1910 márczius 31-ón tett vallomásában előadja, hogy helyét a dobálás alatt nem hagyta el, azonban később, midőn társait szorongatták, egy barna kötésű könyvet dobott a csoport közé, a ministerelnök széke irányában, de az czélt tévesztett és szétnyílva a földre esett. A bántalmazásban azonban nem vett részt. A mentelmi bizottság minden elbírálástól tartózkodva, a bírósági iratokból különösen dr. Petrogally Oszkár, Lichtenstein Lajos, Herczeg Géza, Pescha Miklós, Nyáry Béla, Gáli András, Porteleky László, Hencz Károly, Sümegi Vilmos és Beniczky Tamás tanuk vallomására ügyelt és Beck Lajosnak e tanúvallomásokkal valószínűvé tett cselekményeit a jelzett vádra alkalmas alapnak volt kénytelen felismerni azért, mivel kétség alá nem esik, hogy gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnököt és gr. Serényi Béla földmívelósi ministert a most leirt képviselőházi erőszakoskodás alkalmával támadó képviselők tettleg bántalmazták és rajtuk nyolcz napon túl gyógyult testi sértést ejtettek. Különösen pedig két tanú, Beniczky Tamás, Porteleky László vallomásából az is következtethető, hogy e sértések okozásában Beck Lajosnak közvetlen része volt. Ezek szerint tehát a Btk. 165. ós 168. §§. 1-ső bekezdésében és a 301. §-ban foglalt büntető cselekmények ismertető jelei vádinditásra alkalmas módon ki vannak mutatva és Beck Lajos személyével is kapcsolatba hozhatók. Ezzel a mentelmi bizottság már azt a véleményét is kifejezte, hogy az országgyűlés tanácskozásain és más alkotmányszerű tevékenységén jelenlévő m. kir. ministereket hatósági személyeknek, jelenlétüket, és tevékenységüket pedig hivatalos eljárásnak kell tekinteni. E részben a bizottság az 1848 évi III. t.-czikkben foglalt alapvető intézkedésekre támaszkodott és hatóságnak tekintette a ministereket azért, mivel súlyos közjogi felelősség alá helyezve, az országgyűlés mindkét házának felvilágosításokat adni, hivatalos irataikat eléjök terjeszteni ós az ugyanott hozzájok intézett interpellácziókra esetleg rögtön is választ adni tartoznak, tehát fontos közjogi hivataloskodást teljesítenek. (1848 : III. t.-cz. 28., 29. és 30. §. Házszabályok 141., 204. és 214. §.) A mihez az 1910 márczius 21-én tartott ülés alkalmával a ministerelnöknek még különös közjogi tevékenysége is járul, a mennyiben az országgyűlés berekesztéséről rendelkező királyi kéziratot nyújtott be ós őt e tettleges bántalmazás éppen ez eljárásának magyarázata közben érte. De hatóságnak kell tekinteni őt a Btk. V. fejezete, különösen pedig a 163. §. rendelkezései szerint, is, mely az országgyűlés tagjainak törvényhozói működését is hatósági működésnek tekinti és az ellenük használt erőszakot súlyosabb büntetéssel fenyegeti. Mivel pedig a m. kir. ministerek imént megjelölt közjogi hatáskörükben szintén törvényhozási működésükben járnak el, e védelem köréből őket kirekesztve, magánszemélyeknek tekinteni a Btk. szempontjából is lehetetlen volna. Lényegében ugyanaz illik a szintén tettleg bántalmazott gr. Serényi