Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.
Irományszámok - 1910-276. Törvényjavaslat a véderőről
276. szám. 57 (gyalog ezredenként 3 altiszt és 30 ember, vadászzászlóaljanként 1 altiszt és 10 ember), külön ujoncjutalékot kell kiutalnunk azonkívül az elvezényeltek számára, küV eddig a csapatok létszámára számítottak, úgyszintén a létszámfelettiek és a törzsek, magasabb parancsnokságok, hatóságok, az intézetek stb. részére is; a kiegészitő kerületi parancsnokságokat pedig, miként azt később még ki fogom fejteni, átszervezzük. A gyalogság és a vadászcsapat tűzerejét lényegesen fokozzuk, ha ezt a fegyvernemet általánosan ellátjuk géppuskás osztagokkal. Ezen alakulásoknak magas harcértékét és szükséges voltát már valamennyi hadsereg fölismerte. A gyalogság ellátása géppuskás osztagokkal már az 1907/8. évi kisegítő intézkedések utján megkezdődött. Most már nincs más hátra, mint hogy a meglevő géppuskás osztagok részére a gyalog századoktól elvett legénységet a századoknál pótoljuk. Békében jövőre valamennyi gyalog- ós vadászezrednek két, és minden vadászzászlóaljnak egy géppuskás osztaga lesz. Ezenfelül a Bosznia-"és Hercegovinában, valamint más határterületeken állomásozó egyes gyalog zászlóaljak, (tiroli vadászzászlóaljak) is egy-egy géppuskás osztagot kapnak. Hogy a lőszert a harcban megbízhatóan lehessen a századokig eljuttatni, ezeket az alosztályokat lőszert szállító málhás állatokkal kell ellátni. Különösen fontos ez oly terepen, ahol a századlőszerkocsik az utakról letért századjaikat "nem tudják követni. E célra a gyalogságnál és vadászcsapatoknál a századokhoz egy málhás állatot fogunk beosztani. Régóta érzett hiányt fogunk megszüntetni a kerékpáros osztagok felállításával is. Ily osztagokkal már csaknem valamennyi állam ellátta hadseregét. Még néhány zászlóaljnak a fölemelt békelétszámhoz szükséges ujonchányadot kell kiutalni, hogy ezek fölemelt békelétszáma az ezred többi részét ne terhelje. b) Lovasság. A lovasságnál is elsősorban a békelétszám hiányainak pótlásáról kell gondoskodni akként, hogy a csapatok a létszámfölöttiekért külön ujonchányadot kapnak. Pótolni kell továbbá a századoknál mutatkozó 6 főnyi létszámhiányt (lásd az I. G. 3. pontot), melynek fedezése a közös hadsereg lovasságának békelétszámában összesen 1512 embert igényel. A Sarajevóban és Mostarban elhelyezett lovas századok rendeltetése, valamint Bosznia és Hercegovina különleges viszonyai a rendestől lényegesen eltérő kiképzést és fölszerelést követelnek. Ezeket a századokat a különleges viszonyokra alkalmas legénységgel, valamint megfelelő lovakkal kell ellátni. Ezért az emiitett századok gvakori változtatása a Bosznia- és Hercegovinában elhelyezett lovasság harckészségére és a felváltást végző ezredekre is igen hátrányos. A tervbevett két önálló lovas század felállításával ezek a hátrányos állapotok megszűnnének. c) Tábori és hegyi tüzérség. Itt is mindenekelőtt a létszámhiányok orvoslásáról kell gondoskodni, amit a rendszeresített teljes békelétszámhoz szükséges ujonchányad kiutalásával és az eddig létszámfölött vezetett legénység pótlásával érhetünk el. Hogy az ütegeket a számos elvezényléstől megkíméljük, a pót- stb. keretek legénységi létszámát kell megfelelően emelni. Az ütegeket viszont a harcászati, szervezési és műszaki fejlődés következtében szükséges mellékszolgálatokra és különleges célokra (távolságmérés, távbeszélő stb.) külön személyzettel kell ellátni. A tábori és hegyi tüzérség újjászervezésének alapját az 1909-ig befejezett uj felfegyverzés alkotta. Az újjászervezés befejezésére a legutóbbi haditapasztalatok voltak irányadók. Ezek beigazolták, hogy a tábori tüzérséget főkép a gyalog hadosztályokhoz kell beosztani. Ezenfelül a magasabb rendű seregtesteknek nehéz tábori tüzérséget is kell adni, hogy azok a háborúban fölmerülő különleges feladatoknak is meg tudjanak felelni. Ha ezeket a követelményeket, továbbá a rendelkezésre álló ujonclétszámot és tüzérségi anyagot, végül a többi hatalmak tüzéralakulásait tekintetbe vesszük', arra az eredményre jutunk, hogy minden közös hadseregbeli és honvéd gyalog hadosztályt legalább 8 tábori üteggel kell ellátni (e mellett az ágyuk és tarackok megfelelő arányban legyenek), minden magasabb rendű seregtesthez pedig a nehéz tábori tüzérségnek egy-egy csoportját is be kell osztani. A mondottak szerint minden honvéd gyalog hadosztálynál 8 üteget kell fölállitani, a közös hadseregbeli hadosztályok szükségletét ellenben a már meglévő tüzéralakulásokból lehet födözni. Ez a szervezés megegyezik a tüzérség átfegyverzésekor megállapított fölszerelési tervvel is, mely utóbbi annak idejéj|.(19Ö4 és 1905-ben), amikor az uj tábori tüzérségi fölszerelés egyszeri rendkívüli költségei kérettek, megindokoltatott. A nehéz tábori tüzérség a jövő háborúiban kiváló jelentőségű lesz. Ezért az 1907/8. évi ideiglenes szervezés alkalmával a már meglévő nehéz tábori tüzérségi anyag felhasználásával csapattesteket kezdtünk alakítani. Ezek tovább-