Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.
Irományszámok - 1910-276. Törvényjavaslat a véderőről
276. szám. 51 C. Ideiglenes kisegítő intézkedések 1889 óta. 1. A hadvezetőség törekvése állandóan oda irányult, hogy védrendszerünk hiányait megszüntesse. Ezért az ujonelétszám legszükségesebb fölemelését ismételten megkísérelte, ami azonban, nem sikerült. (A es. kir. osztrák honvédség ujonejutaléka ellenben ismételten emeltetett.) 2. Minthogy az ujoncjutalékok fölemelése sem a közös haderőnél, sem a magyar honvédségnél nem valósulhatott meg, a tervbe vett újjászervezéseknek, valamint a sürgős és terjedelmes létszámrendezéseknek is egyelőre szünetelniök kellett. Ez az állapot hosszabb időre tarthatatlannak bizonyult. A fegyveres erő egyes részeinek legszükségesebb és többé el nem odázható fejlesztését 1907/8-ban végül mégis meg kellett kezdeni. Ennek elmulasztása a hadvezetög gg re — esetleg hirtelen bekövetkező háború*esetén — súlyos felelősséget hárított volna. E legszükségesebb fejlesztések a következők voltak: a tábori, hegyi és nehéz tüzérség újjászervezése és fejlesztése, továbbá a géppuskás osztagok felállítása, végül a létszámviszonyok rendezése a hadi tengerészeinél. Mindezek oly intézkedések, melyeket a 20 év óta változatlanul maradt törvényes ujonelétszám keretén belül csak a gyalogságnak és a vadászcsapatnak gyöngitése árán lehetett megvalósítani.*) A gyalogságnak és a vadászcsapatnak ezt a gyöngitését azonban már eleve mihamarább kiküszöbölendő provizóriumnak tekinteni. .kisegítő eszköznek" kellett 3. Az- 1908/9. év telének külpolitikai eseményei a hegyi tüzérség fejlesztését — tagozás és a lövegek száma tekintetében — elodázhatatlanná tették. Legénység (újonc) azonban rendelkezésre nem állott, a többi tüzéralakulást pedig gyöngíteni nem lehetett. így tehát a lovas századok létszámát kellett 6 emberrel (összesen 1.512 emberrel) csökkenteni a hegyi tüzérség javára. Ily módon a közös hadsereg egyik részének elhalaszthatatlan fejlesztése ismét egy másik rósz rovására történt. 4. Az 1911. évben — ámbár csak ideiglenesen — némely szervezést azonnal végre kellett hajtani, így az 1907/08. évi kisegítő szervezés következtében némileg működésre képesített nehéz tábori tüzérséget igen szerény mértékben fejleszteni kellett. Azoknál a hegyi tüzérezredeknél pedig, melyeknek ütegeit 1908/9-ben szaporítani kényszerültünk, szükségessé vált a csapat- és osztályparancsaokságok létszámának rendezése. Végül az újonnan elkészült határerőditések föltétlenül megkövetelték vártüzérségünk szaporítását. Ezek következtében elvontunk: a közös hadsereg gyalogságától újból és ezúttal a zászlóaljdobosok rendszeresített létszámának megfelelő számú embert, az élelmező kartól 170 embert, a lótenyésztő intézetektől 400 embert. Ily módon lehetett csak a nehéz tábori és a hegyi tüzérség létszámát kiegészíteni és két nélkülözhetetlen vártüzérzászlóaljat fölállítani. II. AZ 1911. ÉVI TÖRVÉNYJAVASLAT A MEGRÖVIDÍTETT TÉNYLEGES SZOLGÁLATI IDŐVEL. Előzetes megjegyzés. Az előző fejezet röviden az idegen államok haderejének haladását és fejlődését, saját fegyveres erőnk fejlesztésének csaknem teljes szünetelését, jelenlegi védrendszerünk hiányait, végül pedig a ránk kényszeritett kisegítő intézkedéseket tárgyalta. E mellett előadtam, mily tarthatatlan állapotba jutott fegyveres erőnk a miatt, hogy fejlődése majdnem két évtized óta szünetelt A mondottak után nem is kell tovább fejtegetnem, hogy e veszélyes állapot orvoslását és a fegyveres erő egészséges fejlődését csakis lényegesen fölemelt ujonelétszám árán lehet elérni. Ezt nemcsak hatalmi állásunk, hanem az állam biztonsága is megköveteli. De a mulasztottakat ebben az esetben is csak néhány év multán lehet helyrehozni. , Most > a midőn majdnem az egész külföld a két évi tényleges szolgálati kötelezettséget már elfogadta, nvanatos, hogy a haderő elhalaszthatatlan fejlesztésével egyidejűleg a had- és szolgálati kötelezettség teljesítése kérdésében mi is modern irányban haladjunk és a nemzetgazdasági érdekeket a lehetőség határáig figyelembe vegyük. Jelen törvényjavaslat ezen az alapon épült föl. '2 « u v *^ Gyalo §" és vadászezredenként egy-egy zászlóalj létszámának rovására. (Ez rendszerint a kiegészítő kerület állomásán elhelyezett szmalj, röviden a „negyedik zászlóalj".) - - - •.
