Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.
Irományszámok - 1910-277. Törvényjavaslat a honvédségről
164 277. szám. Eddig ugyanis hényszerüséghSl már az egy évet szolgált és a katonai kiképzésben meg nem szilárdult egyéneket kellett altisztekké kinevezni, a kiket nem lehetett altiszti hivatásuknak megfelelően és a kivánt sikerrel oktatókul alkalmazni. Ez a hátrány a tarthatatlanságig fokozódott ott, ahol a tovább szolgáló altisztek száma csekély volt Ily viszonyok közt a kiképzés egész súlya, sőt az altiszti szolgálat nagy része a tisztikarra hárult, mely a 14—16 esztendei súlyosan megerőltető alantos tiszti szolgálat alatt gyorsan elhasználódott, minek következtében a nagy költséggel kiképzett és már fiatal korban más ellátásra szoruló tisztek száma állandóan nőtt. A sok fiatal és kellőleg ki nem képzett altiszt miatt azonban a honvédség hadi értéke is erős csorbát szenved, mert az ilyen altisztek háborúban a tiszteket pótolni nem tudják, pedig a tapasztalatok eléggé igazolják, hogy az altiszteknek gyakran kell a tisztek helyét betölteniök. Fokozódnának mindeme nehézségek a tüzérségnél, ahol az altisztképzés a különleges szakképzés folytán még nehezebb. Ezeken a bajokon segíteni kell. Orvosolni lehet e bajokat főképen oly módon, hogy több magasabb, havidijas altiszti állást létesitünk és a továbbszolgáló altisztek számát emeljük. E szám nagyságát, mint már a véderőről szóló törvényhez tartozó indokolásban is emiitettem, megszabja egyrészt az a körülmény, hogy a továbbszolgáló altisztek száma főleg eme altisztek ellátásának jóságától függ, másrészt pedig határt szab e számnak az a tény, hogy háborúban jóval több altisztre van szükségünk mint békében: vagyis igen sok tartalékos altisztre lesz szükség. Mivel a továbbszolgáló altisztek száma változó, mert a jelentkezők számától függ, biztos és állandó viszonyok csak ugy érhetők el, ha a kétévi tényleges szolgálati idővel szervezett alakulásoknál a költségvetésileg megállapított altiszti állománynak megfelelő ember három évi tényleges szolgálatra köteleztetik. E szolgálati kötelezettség alapján tehát a honvédségnél három évet ténylegesen szolgálnának a következők : a) a 3 évi szolgálattal szervezett alakulásoknál 3.100 fő, b) a 2 évi szolgálattal szervezett alakulásoknál, annak idején 1.800 „ a) és b) összege 4.900 fő. Továbbszolgáló altiszt lesz a 2 évi szolgálatra kötelezett alakulásoknál annak idején 5.300 a 3 évi szolgálatra kötelezetteknél '. 800 Összesen : . . . 6.100 Az altiszti kérdés megoldásánál és az altisztek előléptetésének biztosításánál lényeges szerepet játszanak a havidijas altiszti helyek, melyeknek száma 1.400-al van tervbe véve; ez a szám a fenti 6.100 továbbszolgáló közé betudva nincs. JE. A honvédség ujonejutalékának felhasználása. A honvédség ujoncjutaléka a közös hadsereg ujoncjutalékának és az ország ujoncozási teherbiróképességének figyelembevételével 25.000 főben állapíttatott meg. Ez az ujoncjutalék csak a honvédség újjászervezésének befejezése után lesz ugyan teljes egészében szükséges, de az ujoncjutalékok arányszámának állandósítása és a hadi állományviszonyok szempontja megkívánja, hogy a honvédség a közös hadsereghez hasonlóan a harmadik évtől kezdve a teljes ujoncjutalékot vegye igénybe, míg az ujoncjutalék az első évre 17.500, a második évre pedig 21.500 főben állapíttatik meg, minthogy azonban a honvédség kifejlesztése az állam pénzügyi helyzete és a rendelkezésre álló költségvetési hitelek keretei által megengedett mérvben csak fokozatosan fog végrehajtatni, az átmenet alatt az ujoncjutalék egy része nem lesz tényleges szolgálati kötelezettségének teljes tartamára igénybe vehető. A jelen indokolás végéhez csatolt áttekintés a honvédség havidíjasainak, altisztjeinek és legénységének jelenlegi és a jövőre tervbe vett békelétszámát tünteti fel. Az altisztek rendszeresített állománya — mint már a D) fejezetben is emiitettem — az önként tovább