Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.
Irományszámok - 1910-277. Törvényjavaslat a honvédségről
160 277. szám. 2.) A gyalog ezredektől való elválasztás következtében megszűnik a merev ezred terület, s igy a feleslegek és hiányok kiegyenlítése már az ujonchányadóknak felosztásánál megtörténhetik. 3.) A kiegyenlítések eme szabályozása megszünteti azt a hátrányt, hogy a kiképzettek jelentékeny része háborúban más csapattestnél szolgál, mint békében. ' 4.) Kisebb terület mellett a kiegészítő parancsnokság jóval kevesebb sorozőjárással és egybevágó beosztás mellett csak egy, nem pedig úgy mint eddig két, három, sőt négy közös hadseregbeli kiegészítő parancsnoksággal érintkezik és levelez, ami a kiegészítési . munkálatok lebonyolítását minden vonalon lényegesen egyszerűsíti és megkönnyíti. 5.) Eddig a sorozó bizottságok honvédségi tagjait gyakran a csapat létszámából kellett kirendelni, jövőben pedig ily célra a kiegészítő parancsnokságok személyzete rendszerint elegendő lesz. C—Vn-hez. A huszár századok békelétszámának emelése. A gyalogszázadok békelétszámának tárgyalásánál már kiemeltem azokat a szempontokat, melyek a létszám megállapításánál irányadók. A lovas századok jelenlegi békelétszámát a kiképzés és a mozgósítás szempontjából egyenesen tarthatatlannak kell jeleznem. Míg a közös hadsereg és a nagyobb külállamok lovas századainak békelétszáma csaknem egyenlő a 150 lovasból álló hadilétszámmal, addig a honvéd huszár századoknak csupán 63 főnyi legénységük, 30 keretlovuk és 35 fiatal pótlovuk van. Ezt a csekély létszámot azonban még számos elvezénylés is apasztja annyira, hogy a századnál az altiszteken kivül második évét szolgáló huszár alig marad. Mivel pedig a lovast úgyszólván egy évig újoncnak kell tekinteni, a lovasság századai állandóan majdnem kizárólag újoncokból állanak. Ily viszonyok között sem a legénység kiképzésének, sem a lóanyag idomításának eredménye nem lehet megfelelő arányban a megfeszített munkával. A csekély létszám miatt a századkiképzés ép oly nagy nehézségekbe ütközik, mint a gyalogságnál, az osztály és ezred kiképzés pedig a békeállomásokon a rendes létszámmal egyáltalában nem végezhető. Ugyanily mostohák a viszonyok a hadkészültség tekintetében is. A huszár századok tényleges legénységi létszáma alig 35 °/o-a, hadiszolgálatra számitásbajövő tényleges lóállománya pedig alig 30°/o-a a hadiállománynak. A huszár századok létszáma a korlátolt számú ujoncjutalék és a költségek miatt a hadiállományt ugyan nem közelitheti meg, de legalább a hadiállománynak 2 /3-át kell elérnie, hogy a hadkészültséget komolyan ne veszélyeztessük. Ez a század békelétszámának kereken 100 lovassal való megállapítását követeli. C—VlII-hoz. A lovas hadosztály parancsnokságok felállítása, a lovasszázadokat terhelő vezénylések szabályozása, a huszár ezredtörzsek létszámának rendezése, a lovas géppuskás osztagok szaporítása és a pótkeretek fejlesztése. a} Két lovashadosztály parancsnokság felállítása. A lovasság hadászati egysége a lovashadosztály. A honvéd lovasság legmagasabb állandó békeköteléke eddig azonban a lovas dandár volt, és csak gyakorlatok alkalmával alakult a honvéd lovassági felügyelő törzséből egy honvéd lovashadosztályparancsnokság, holott háborúban a honvéd lovasságból két lovas hadosztályt lehet felállítani. • E két hiányzó lovas hadosztályparancsnokságot már békében keli szervezni, mert a lovasságnál, mely a haditénykedéseket bevezeti, kiváló jelentősége van .annak, hogy magasabb parancsnokságai ne hevenyészve, a mozgósítás alatt állíttassanak fel, hanem már békében alaposan ismerjék azokat a csapatokat, amelyeknek élén háborúban működniük kell.
