Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 221-275. sz.
Irományszámok - 1910-227. Törvényjavaslat a hadrakelt seregek sebesültjei és betegei sorsának javitása végett Genfben kötött egyezmények beczikkelyezéséről
90 227 szám. A harmadik fejezet az egészségügyi intézetek és alakzatok személyzetére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Részletezi mindenekelőtt, hogy mely személyzet számithat a hadviselő felek részéről kiméletre és támogatásra, intézkedik az ellenség hatalmába került egészségügyi személyzettel szemben követendő elbánásról, ezeknek a saját hadseregükhöz vagy hazájukba visszaszállitásáról, végül ezen személyzetnek illetményeiről arra az időre, a mig az az ellenség hatalmában van. (9—13 czikkek.) A negyedik fejezet az egészségügyi intézetek és alakzatok felszerelésére vonatkozólag megállapítja a hadviselő felek jogait és kötelezettségeit. (14 - 16. czikkek.) Az ötödik fejezet a betegszállitmányoknak fölötte fontos kérdését tárgyalja s a humanizmus és a katonai szempontok figyelembevételével megállapítja azokat az elveket, a melyeket a hadviselő feleknek a hatalmukba jutott betegszállitmány okra alkalmazniok kell. (17. czikk) A hatodik fejezet a megkülönböztető jelvényről intézkedik s kimondja (18. czikk j, hogy tiszteletből S váj ez iránt, a szövetségi szinek felcserélésével a fehér alapon nyugvó vörös kereszt czimerképe lesz ezentúl is a hadseregek egészségügyi csapatainak jelképe és megkülönböztető jelvénye. A következő czikkek (19—23.) meghatározzák, hogy e jelvényt hol ós milyen feltételek mellett lehet használni. A hetedik fejezet az egyezmény alkalmazásáról és végrehajtásáról szól, Megállapitja mindenekelőtt, hogy az egyezmény mily felek közt alkalmazandó s annak kötelező ereje mikor szűnik meg (24. czikk), intézkedik továbbá arról, hogy az egyezmény szabályainak betartása fölött kiknek áll kötelessében őrködni, végül kötelességévé teszi az egyezményt aláiró hatalmaknak az arról való gondoskodást, hogy csapataik, a védett személyzet és a népesség az egyezmény szabályait megismerjék. (25. és 26. czikkek.) A nyolezadik fejezet a visszaélések és bűncselekmények megakadályozásáról rendelkezik. Kötelezi az egyezményt aláiró hatalmakat arra, hogy a mennyiben törvényeik nem volnának már most megfelelők, akár kormányhatósági, akár törvényhozási utón megtegyék a szükséges intézkedéseket a végből, hogy mindenkor megakadályozhassák a Vörös Kereszt vagy Genfi Kereszt jelképnek vagy elnevezésnek kereskedelmi czélból, g^ári vagy kereskedelmi jegyeken, magánosok vagy oly mái társulatok által való használatát, a melyeknek erre a jelen egyezmény értelmében joguk nincsen A jelkép vagy elnevezés használatának tilalmát a belföldi jogszabályoknak akképen kell megállapítaniuk, hogy a használati tilalom az egyezmény hatálybaléptétől számítva legkésőbb öt év múlva életbe lépjen. Oly új gyári vagy kereskedelmi jegyet szerezni azonban, a mely a tilalomba ütközik, már az egyezmény hatálybaléptétől kezdve sem lehet. (27. czikk.) Az egyezmény 28. czikkében az aláiró hatalmak továbbá arra kötelezik magukat, hogy katonai büntetőtörvényeik elégtelensége esetében megteszik a szükséges intézkedéseket a végből, hogy háború idején megakadályozhassák a hadseregek sebesültjeinek és betegeinek kifosztása és bántalmazására irányuló egyéni cselekedeteket, úgyszintén, hogy katonai jelvények jogtalan használata gyanánt íogják megbüntetni azt, ha a Vörös Kereszt lobogóval és karszalaggal katonák vagy a jelen egyezménynyel nem védett magánosok visszaélnek. Bár az egyezmény szövege a fentiek szerint csakis a katonai büntetőtörvények esetleges módosításáról szól, kétségtelen, hogy a fenti szöveg elfogadása által az aláiró hatalmak nem csupán katonai büntetőtörvényeik esetleges módosítására, hanem arra is kötelezettséget vállaltak, hogy a fenti bűncselekményeket elkövető magánosok megbüntetésére a törvényes
