Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 221-275. sz.

Irományszámok - 1910-274. Jelentés a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1910:III. t.-czikk) az 1910. számadási év IV. negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások és hitelátruházásokról

274. szám. 313 rovaton kimutatott 3.221 K 05 f túlkiadás a magasabb személyi pótlékokból és bérekből, valamint az elő nem irányzott drágasági bérpótlékokból merült fel. A 4. »Üzemi kiadások« rovaton jelentkező 1,430.813 K 24 f túlkiadást az okozta, hogy az osztrák-magyar bank bécsi főintézete nagyobb mennyiségű rúdaranyat szolgáltatott be kiveretés végett. Az 5. »Bolgár pénzverési költségek« rovaton mutatkozó 421 K 60 f ujabb előirányzat nélküli kiadást a bolgár kormány által megrendelt ezüst pénzek veretési költségei okozták. 26. czimhez. (Állami vasgyárak.) A 2. »Dologi kiadások* rovaton jelentkező 172.743 K 36 f túlkiadás abban leli magyarázatát, hogy a fokozott üzem következtében nagyobb irodai szükségletek merültek fel és számos bányavizsgálat vált szükségessé, továbbá a mezőgazdasági gépeinknek idegen országokban való elhelyezése érdekében, valamint a megindult nagyarányú építkezések és egyéb munkálatok állandó ellenőrzése végett történt kiküldetések és kirendelések folytán nagyobb utazási költségek állottak elő; végül pedig, hogy az állami gépgyár uj munkás gyarmatának épitkezésével kapcsolatosan nagyobb fentartási költségek is merültek fel. A 3. »Közterhek« rovaton kimutatott 43.702 K 81 f túlkiadás oka az, hogy Vajdahunyad városa a községi pótadó százalékát tetemesen emelni lévén kénytelen, ennek folyományaként a vajdahunyadi vasgyárnak ilyen természetű kiadása nagyobb lett. A 4. »Űzemi kiadások* rovat alatt jelentkező 15,717.298 K 83 f túlkiadásból 4.206 K 90 f az igásfogatok fentartására esik, mely túlkiadást általában a takarmány drágulása és a pojeni igásfogatok fentartása idézte elő. A fenmaradó nagymérvű túlkiadás pedig csak látszólagos, a mennyiben a rendes kezelésben az átfutó anyagátszámitás s egyéb átfutó jellegű tételek az évi zárlat alkalmával megfelelő végleges elszámolás, illetve kompensálás által meg fognak szűnni s a mennyiben ezen rovaton túlkiadás fel is fog merülni, az ellensúlyozást fog nyerni az üzemi bevételek rovatánál az előirányzattal szemben jelentkező többletben. 28. czimhez. (Sótermelés.) A 2. »Dologi kiadások« rovaton mutatkozó 10.780 K 18 í túlkiadás a lótartási járandóságok árának emelkedése s a kocsitartási átalányok szabályozásából, valamint a szükségessé vált nagyobb mérvű áthelyezésekből keletkezett költségek folytán merült fel. Az 5. »Behajthatatlan fizetési előlegek* rovaton jelentkező 21 K 25 f ujabb előirányzat nélküli kiadás a minden vagyon hátrahagyása nélkül elhalt állami alkalmazottak után törlesztetlenül maradt fizetési előleg hátralékok végleges elszámolásából származik. 30. czimhez. (Bányakapitányságok.) Az 1. »Személyi járandóságok« rovaton jelentkező 2.068 K 82 f ujabb túlkiadást az a körülmény okozta, hogy figyelemmel a megalkotandó bányatörvényben tervezett tisztviselői személyszaporitásra, két végzett bányahatósági segélydíjas főiskolai hallgatót számfeletti bányaesküdtté kellett kinevezni. A 2. »Dologi kiadások« rovaton mutatkozó 1.704 K 60 f túlkiadás abban leli indokát, hogy a budapesti bányakapitányságnak a Fő-utcza 34. szám alatti kincstári épületben birt helyiségeit egy újonnan szervezett felmérési felügyelőségnek kellett átengednie. E miatt, valamint a nagybányai bányakapitányságnak az összeomlással fenyegető kincstári épületből bérhelyiségekbe történt elhelyezése íolytán előre nem látott bérkiadások merültek fel. 31. czimhez. (Állami nyomda.) Az 1. »Személyi járandóságok« rovaton kitüntetett 139.747 K 99 f túlkiadásnal oka az, hogy a munkások uj munkabér Képvh, iromány. 1910—1915. IX. kötet. 40