Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 221-275. sz.

Irományszámok - 1910-274. Jelentés a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1910:III. t.-czikk) az 1910. számadási év IV. negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások és hitelátruházásokról

274. szám. 311 hatatlan fizetési előlegek« rovaton kimutalott 420 K ujabb előirányzat nélküli kiadás a minden vagyon hátrahagyása nélkül elhalt állami alkalmazottak után törlesztetlenül maradt fizetési előleghátralékok végleges elszámolásából származik. 4. czímhez. (Állami pénztárak). A 3. »Behajthatatlan fizetési előlegek« rovaton kimutatott 166 K 60 f előirányzat nélküli kiadás a minden vagyon hátrahagyása nélkül elhalt állami alkalmazottak után törlesztetlenül maradt fizetési előleghátralékok végleges elszámolásából származik. 5. czímhez. (Adóhivatalok) A 2. »Dologi kiadások« rovaton jelentkező 6.912 K 56 f túlkiadás a házbérek tetemes emelkedése, az irodai szerek, papir, fűtőanyagok és a könyvkötői munkák drágulása, továbbá a szolgálat érdekében történt nagyobb mérvű áthelyezések és helyettesítések folytán merült fel. A 3. ^Behajthatatlan fizetési előlegek« rovaton kimutatott 216 K ujabb előirányzat nélküli kiadás a minden vagyon hátrahagyása nélkül elhalt állami alkalmazottak után törlesztetlenül maradt fizetési előleghátralékok végleges elszámolásából származik. 6. czímhez. (Pénzügyőrség). A 3. »Behajthatatlan ruházati adaléktéritmény végleges elszámolása« rovaton kimutatott 31 K 44 f előirányzat nélküli kiadás egy, a pénzügyőrségi testületből felmentett egyén behajthatatlan ruhatartozását képezi. 9. czímhez. (Országos kataszteri felmérés.) A némely alrovaton elért megtakarítások daczára mutatkozó 42.271 K 84 f ujabb túlkiadás részben azért állott elő, mert egyes ágazatok, különösen a birtokrendezés, a telekkönyvi betétszerkesztés, a bányászat és erdészet érdekében több rendkívüli munkálat szüksége merült fel, a mely munkálatok végrehajtása ugy a személyi, mint a dologi kiadásokat növelte; főleg azonban az a körülmény idézte elő a túlkiadást, hogy a m. kir. közigazgatási bíróság ítéletei alapján egyes állami alkalmazottak részére összesen mintegy 15.529 K személyi pótlékot kellett utalványozni, a mely szükséglet eiőre látható nem lévén, annak fedezetéről a költségvetésben gondoskodás nem történhetett. Előidézte továbbá az a körülmény is a túlkiadást, hogy az anyaországban és az ország Királyhágón túli részeiben felmerült tagositási költségekhez való állami hozzájárulásnál a tényleges szükséglet az előirányzatot 31.669 Kval meghaladta. 10. czímhez. (Bányászati és erdészeti főiskola Selmeczbányán és bányásziskolák.) A 2. »Közterhek« rovaton jelentkező 280 K 10 f túlkiadás onnan ered, hogy a kirótt adók és ezzel kapcsolatos közterhek az előirányzott hitelt meghaladták. 12. czímhez. (Fogyasztási és italadók.) A 3. >• A mezőgazdasági szeszfőzdék részére járó jutalmak az 1908. évi XXVIII. t.-czikk 5. §-a alapján « rovaton kimutatott 679.856 K 33 f túlkiadás oka az, hogy e rovat összegének előirányzása azon feltevés mellett történt, hogy az 1908. évi XXVIII. t.-czikk 5. §-ának határozmányai az 1909., illetőleg az 1910. évben már hatályban lesznek és a mezőgazdasági szeszfőzdék az emiitett törvényszakaszban meghatározott, az eddiginél kisebb kiméretű jutalmakat fogják kapni. Ez azonban nem következett be, hanem az 1899. évi XX. t.-cz. 5. §-a maradt továbbra is érvényben, miért is a mezőgazdasági szeszfőzdéknek még mindig a régi nagyobb összegű jutalmakat kellett utalványozni. A 3. »Az uj mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére fordítandó szeszkontingens megváltására* rovaton jelentkező 3.810 K 95 f túlkiadás részben a kikötött időpontnál későbben fizetett szeszkontingens megváltási összeg késedelmi kamataiból, részben oly megváltási összegek utalványozásából ered, melynek jogalapja még az 1910/1911. termelési időszakot megelőző időben keletkezett.