Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 221-275. sz.
Irományszámok - 1910-257. A pénzügyi bizottság jelentése a "Budapest székesfőváros által 270,000.000 korona erejéig felveendő kölcsönről szóló" 244. számú törvényjavaslatról
198 257. szám. Ezek szerint bármely község által kötvénykibocsátásra jogositott intézetnél felvett adósságról kiállított kötelezvény, illetve az ezen adósság fejében kiadott községi kötvény élvezi a teljes adómentességet. A törvényhozás által általában elfogadott elvnek kell tehát tekintenünk, hogy a törvényhatóságok (városok) és községeknek közvetett úton, községi kötvények kibocsátásával felvett adósságai, az adómentesség kedvezményében részesülnek. Nem tekinthető tehát különösen kedvező elbánásnak, ha a törvényhozás azokat a kedvezményeket, a melyeket hazánkban községek, a maguk hiteligényeik kielégítése tekintetében élveznek, megadja azon kötvényeknek is, a melyeket Budapest székesfőváros, mint közvetlen adós bocsát ki. Budapest székesfővárosnak hitelképessége annyira ismeretes, hogy közvetlenül is fordulhat hiteligényei kielégítése czóljából a hazai, sőt a nemzetközi pénzpiaczhoz. Ezt a legtöbb magyar helyhatóságról nem állithatni, úgy hogy a közhitel szempontjából megfelelőbb állapot, ha ezek hiteligényeik kielégítésére valamely, községi kötvények kibocsátásával foglalkozó elsőrendű pénzintézet közvetítését veszik igénybe, bár el kell ismernünk, hogy a vidéki helyhatóságok között is van több olyan, melynek hitele annyira konszolidáltnak tekinthető, hogy azok méltán fordulhatnak, mint közvetlen adósok a pénzpiaczhoz. A törvényhozás azokat a kedvezményeket, a melyeket a községi kötvényeknek általában megadott, mindig megadta Budapest székesfőváros kötvényeinek is, nevezetesen az 1889. évi XXXII. törvény czikk el 25 millió forint névértékű összeg erejéig felveendő kölcsönre és az 1896. évi XVII. törvény czikkel egy 100 millió korona erejéig felveendő kölcsönre kibocsátott kötvényeknek is. Az 1904. évi XXXIV. törvényczikk megadta Budapest székesfőváros kölcsönkötvónyeinek az óvadékképességet és az ezzel kapcsolatos azon előnyöket, a melyekben a községi kötvények részesednek. Nem tehető tehát észrevétel az ellen, ha a törvényhozás ugyanezen kedvezményekben részesiti azon kölcsönöket is, melyeket Budapest székesfőváros a legközelebbi évek alatt teljesítendő közhasznú beruházásokra 270 millió korona erejéig, kormány hatósági jóváhagyással, kötvények kibocsátása útján felvenni kivan. Ezen közhasznú beruházásoknak nincs pontosan megállapított programmja. A törvényhatóság ilyen programmot nem állapított meg, mert a tapasztalat azt mutatta, hogy akármilyen pontos számitások alapján állapította is meg az előző korszakokban a beruházási programmot, az a viszonyok időközben bekövetkezett változásának kényszere alatt nem volt akként végrehajtható, a mint azt a törvényhatóság előzetesen megállapította. Ily körülmények között a törvényhatóság által megállapított programm csak keret maradt, nem a végrehajtandó munkálatokra, hanem a törvényhatóság által felvett kölcsönökre, a melyekből esetleg egészen más munkálatok hajtattak végre, mint a melyek teljesítése a programm megállapításakor terveztetett. Ezen tapasztalatok alapján a törvényhatóság ez alkalommal nem állapított meg kölcsönprogrammot, hanem, csak tudomásul vette a tanácsnak azon előterjesztését, a mely számjelezte a legközelebbi 10—15 esztendő alatt végrehajtandó beruházások költségösszegét. Ezt a kimutatást l/. alatt van szerencsónk mellékelni, a nélkül, hogy feladatunknak tartanánk a Budapest székesfőváros törvényhatósága által tudomásul vett munkaprogrammal magával foglalkozni. Nem szenvedhet azonban kétséget, hogy ez a munkaprogramm nagyszabású
