Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 221-275. sz.

Irományszámok - 1910-244. Törvényjavaslat a Budapest székefőváros által kétszázhetven millió korona erejéig felveendő kölcsönről

160 244. szám. továbbá, hogy arra nem volt kilátás, hogy a most emiitett feltételeknek meg­felelő állami kedvezmóyek a törvényhozás részéről az ajánlatban kitűzött rövid határidő alatt megadassanak, hivatali elődöm előterjesztésére az előző kormány ministertanácsban kimondotta, hogy mindaddig, mig a törvényhozás Budapest székesfőváros által felveendő kölcsön adó- és illetékmentessége kér­désében döntene, a 2 millió font sterling névérték erejéig kibocsátandó köt­vények, valamint azok kamatszelvényei után járó illetékek kiszabása, továbbá a kamatszelvények után járó tőkekamatadó kivetése és beszedése a törvény­hozás intézkedéséig egyelőre függőben tartassák, végre, hogy a benyújtandó törvényjavaslatban gondoskodás történjék az iránt, hogy e kötvények gyá­moltak és gondnokoltak pénzeinek elhelyezésére elfogadtassanak. Minthogy a kért állami kedvezmények ezek szerint egyelőre csak kilá­tásba helyeztettek, már pedig a kötvények átvételére vállalkozó konzorczium részére természetesen feltétlen biztositást kellett adni arról, hogy a neki eladott kötvények kamatai és a kisorsolt kötvények tőkeértéke közszolgál­tatások levonása nélkül kerülnek kifizetésre, a konzorcziummal kormányható­sági jóváhagyás alapián kötött szerződósben azt a feltételt kellett a székes­fővárosnak elvállalnia, hogy ha esetleg a kötvények kamataiból vagy azok kisorsolt tőkeértékéből valamely adó vagy illeték levonatnék, az ebből szár­mazó terhet magára vállalja. Ezek a körűimének szükségessé teszik, hogy a törvényhozás a székes­főváros által a 270 millió koronás kölcsön első részleteként már felvett eme kölcsön állami kedvezményei tekintetében mielőbb határozzon. Kivánatosnak és czélszerünek tartom azonban,, hogy ez alkalommal állást foglaljon a törvényhozás az egész 270 milliós kölcsön állami kedvezményei­nek kérdésében is. Mert jóllehet a székesfőváros által hosszabb időre meg­állapitott beruházási munkaprogramul véglegesnek nem is tekintendő és ehhez képest a kölcsön összege is változást szenvedhet, mégis elkerülendő lenne, hogy a tervezett kölcsön keretén belül kötendő részleges kölcsönügyletek gyors és sikeres lebonyolítása esetleg fennakadást szenvedjen, ha ily ügylet lebonyolítása akár a szükséglet sürgősségénél, akár a pénzpiacz helyzetének kedvező alakulásánál fogva olyan időben válnék szükségessé, mikor az. országgyűlés nincs együtt. A székesfőváros közönségének az egyes munká­latok végrehajtására, valamint a kölcsönök megkötésére vonatkozó határo­zatai kormányhatósági jóváhahagyást igényelvén, ekként is biztositva marad, hogy a törvényes kedvezmények tényleg közhasznú beruházások előmozdí­tására fognak szolgálni és hogy az egyes kölcsönügyleteknek azok a garan­cziái, a melyek vagyonfelügyeleti szempontból és. tekintettel a kötvények pupilláris jellegére általános közhiteli szempontból is nélkülözhetetlenek, a kormány részéről beható birálat alá fognak vétetni. A székesfőváros emiitett munkaprogrammjában a legjelentékenyebb tétele­ket a bérházak, kis lakások, katonai laktanyák, központi városház, templomok ópitése, kórházak s gyógyfürdők, közoktatási czólú épületek emelése, a csa­torna és vízvezetéki hálózat kibővítése, végül közjótékonysági, közélelmezési és közlekedési intézmények létesítése alkotják. Mindannyian olyan beruházá­sok, a melyek a székesfőváros nagyarányú fejlődése által teremtett szükség­letet vannak hivatva kielégíteni és közérdekűségük folytán méltán igényel­hetik a törvényhozás támogatását. Ennélfogva azokat a kedvezményeket, a melyeket a székesfőváros közön­sége a beruházási programmjának megválósithatása czéljából legfeljebb 270 millió korona erejéig felveendő kölcsön számára kér, megadhatónak vélem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom