Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 221-275. sz.
Irományszámok - 1910-243. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez az erdély-délvidék helyi érdekű vasut részvénytársaság tulajdonában egyesült felek-fogarasi, alvincz-nagyszeben-vöröstoronyi és fogaras-brassói helyi érdekű vasutak épitésére és üzletére, - valamint az ezen vonalak egyesitésével kapcsolatos jogviszonyok rendezésére vonatkozó egységes engedélyokirat kiadásának megtörténte tárgyában
148 243. szám. állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes társaság 1,012 400 koronát, tartalékalap képzésére pedig 770.000 koronát forditott. A szeben—feleki vonal 40.000 korona tartaléktőkéje megfelelő névértékű törzsrészvényeknek a tartalékalapba történt elhelyezése ellenében az alvincz— nagyszebeni és az olthid—vöröstoronyi vonalak építésére felhasználtatott. A tartalékalap számadás mellett abban az állapotban megy át az engedélyes részvénytársaság — mint jogutód — tulajdonába, a melyben az egyesüléskor jogszerűen fennáll. A tartalékalap, valamint a jelen egységes engedélyokirat 20. §-a értelmében a tartalékalap növelésére forditandó összeg ezentúl is csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély [alapján lesz felhasználható. A fent jelzett tőkéből továbbá 14.000 korona kizárólag készpénzben kihasít tatott, mely összeg a fogaras — brassói helyi érdekű vasút vonalon létesítendő hóvédművek költségeinek fedezésére szolgál. A mennyiben ezen külön tartalékalap rendeltetésszerűleg fel nem használtatnék, a fenmaradó összeg a fenti tartalékalaphoz lesz csatolandó. Az előző szakaszban emiitett állami hozzájárulás fejében: a) az állam közös tulajdonjoga ugy az alvincz—nagyszebeni és az olthid— határszéli, mint a nagyszeben—tolmács—feleki vasutvonalakra nézve telekkönyvileg biztosíttatott ; b) a közös tulajdont képező vasutvonalak haszonélvezete, illetve az ennek megfelelő üzleti jog akként osztatik meg, hogy az egyfelől Alvinczen vagy Nagyszebenen, másfelől a Verestoronyon át mindkét irányban mozgó átmeneti áruforgalom ugy a díjszabások felállítása, mint a bevételek tekintetében kizárólag a m. kir. államvasutakat illeti meg, ellenben az engedélyezett vasutvonalak minden egyéb forgalma és bevétele az engedélyes részvénytársaság javára esik; c) a román átmeneti forgalom összjövedelmén felül az állam számára részesedés biztosíttatik, a fentiek szerint az engedélyes részvénytársaság javára eső és az elsőbbségi részvénytőke 5°/o-os osztalékát meghaladó tiszta jövedelemben is, oly formán, hogy e czélra a már birtokában volt törzsrészvényeken felül 7,400.000 korona névértékű további törzsrészvények adattak át az államnak. A jelen szakaszban érintett közös tulajdont illetőleg végül világosan megjegyeztetik, hogy ezen közös tulajdonosi minőségéből folyólag az államot a jelen engedélyokiratban megjelölt kötelezettségén túl semmi más kötelezettség nem terhelheti; sem a vonalak építéséből, sem azok üzletéből származólag. 8- §• Az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket (mozdonyokat, motorkocsikat, személy- és teherkocsikat stb.), síneket és egyéb az üzletnél szükséges gépeket, eszközöket, berendezési és felszerelési tárgyakat és elhasználandó anyagokat az 1907. évi III. t.-czikk 13. §-a értelmében közvetlenül vagy közvetve hazai iparostól, gyárostól vagy termelőtől beszerezni, azok belföldi származását igazolni és e részben magát bármily ellenőrzésnek alávetni. E kötelezettség alól csak a kereskedelmi magyar királyi ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye.
