Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 221-275. sz.
Irományszámok - 1910-242. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a nyiregyházavidéki kisvasutak buj-balsai szárnyvonalának engedélyezése tárgyában
126 242. szám. A folyó méterenként legalább 12 kilogramm súlyú aczélsinek függő sinkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon fognak elhelyeztetni, hogy igénybevételük 2.750 kilogramm keréknyomás alatt négyzetczentiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A pálya mindazon részein, a hol községek belterületén vezettetik, az utak, utczák és közterek útszinébe lesz fektetve s a mennyiben a pályaszinnel az utak, utczák és terek felízinét teljesen követni nem lehetne, a szükségessé váló kiegyenlítések (emelések, sülyesztések) az illető utcza, út vagy tér felszínének avagy burkolatának megfelelő szabályozásával lesz eszközlendő. A vonalon a személyforgalomnak kellő kiszolgálása czéljából szükséges és a műtanrendőri bejárás alkalmával megállapítandó megállóhelyeken kívül a következő állomások és megállóhelyek létesítendők: 1. Paszab állomás • . '80 méter hosszban. 2. Berezel állomás 180 » » 3. Gáva megállóhely ..... — » » 4. Gava—Vencsellö állomás ... 180 /> » 5. Vencsellö megállóhely .... » » 6. Balsa vég- és motorállomás . . 200 » » Ezenfelül a nyiregyháza—dombrádi törzsvonal Nyíregyháza átrakó állomása a szárnyvonal létesülése folytán várható forgalom emelkedésére való tekintettel több rendbeli uj építménnyel, épülettel és pótberendezéssel kiegészítendő lesz. A buj—balsai szárnyvonal építési és üzletberendezési tényleges tőkéje 654.000 koronában, vagyis pályakilométerenkint 44.189 koronában állapíttatott meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 256.300 korona fordítandó. A forgalmi eszközök beszerzésére a szokottnál nagyobb összeg azért volt felveendő, mert a forgalom helyes lebonyolítása érdekében Nyiregyháza és Balsa között közvetlen menetek rendszeresitendők, mely körülmény nagyobb számú forgalmi eszköz beszerzését teszi szükségessé, miután ezek a forgalmi eszközök nemcsak a szárnyvonal, hanem a fővonal forgalmát is szolgálják. A 654.000 korona tényleges tőkéből kihasítandó 5.000 korona, mely összeg készpénzben vagy teljes névértékkel számított társ.asági czímletekben az alapengedélyokirat 7. §-a értelmében létesített tartalékalaphoz lesz csatolandó. A 654.000 korona tényleges építési és üzletberendezési tőke éppen úgy, mint a törzsvonal fmanczirozásánál történt, az érdekeltségi hozzájárulások tőkeértékének erejéig első sorozatú, a biztosított külön állami segély és pos'ahozzájárulás tőkeértékének erejéig pedig másodsorozatú egynemű részvények kibocsátása utján fedeztetik. Az első sorozatú részvények 5°/o-os osztalékigénye a másodsorozatú részvények ugyanily osztalékigényét ugyan megelőzi, az olső sorozatú részvények osztalékigényeinek kielégítése után fenmaradó tiszta jövedelemből azonban mindenekelőtt a másodsorozatú részvények 5°/o-os osztalékigénye lesz kielégítendő és csak ennek megtörténte után lesz mindkét sorozatú czímlet egyenlő arányban osztalékban részesítendő. Az első sorozatú részvények ellenében biztosított érdekeltségi hozzájárulások összesen 320.000 koronát tesznek ki. Az 1888. évi IV. törvényezikk 4. és 7. §§-ai alapján a következő állami hozzájárulások helyeztettek kilátásba: a) A vasútvonal közforgalomba helyezésétől, illetve a postaszállitás téoyleges megkezdésétől számított egymást követő 50 éven át fizetengő 3.000 korona évi átalány, mely az építés czéljaira fog fordíttatni s melynek fejében 60.000
