Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 221-275. sz.
Irományszámok - 1910-241. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság által budapest-szentendrei vonalán tervezett második vágány, a budapest-kerepesi vonalon létesitendő uj vágányösszeköttetés, a czinkota-kerepesi vonalon létesitendő második vágány és a fentiekkel kapcsolatos létesitmények engedélyezése tárgyában
118 241. szám. b) A budapest—czinkota—kerepesi vonalat illetőleg: a czinkota—kerepesi vonalrészen a 167/201. szelvények között a II. vágány kiépitése, továbbá a 104/167. szelvények közötti szakasznak olyképen való módosítása, a mely szerint az a csömöri vonal kifejtés helyett a budapest—kassai államút mentén egyenes vonal vezetéssel létesíttetik. Ezen megoldás megvalósítása esetén a társaság az üzemviszonyokat akként fogja kialakítani, hogy a régi csömöri vonalon egyes helyi menetek közlekedjenek a rövid átmenő vonal pedig a távolabbi kerepes—gödöllői forgalmat fogja szolgálni. A fent emiitett létesítményekre nézve megállapított fontosabb építési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételeket az alábbiakban van szerencsém ismertetni: A sinek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 30-0 kg.-nál könynyebbek nem lehetnek és íüggő sinkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételűk 6.000 kg. keréknyomás alatt négyzetczentiméterenként 1.000 kg.-ot meg ne haladjon. A vonalak mentén a következő létesítmények lesznek előállitandók: I. a czinkota—kerepesi összekötő vonal mentén: a) Ilonatelep és Gzinkotató megállóhelyeken egy-egy fából készült nyílt várócsarnok. b) Vonalőrház melléképülettel, kúttal és kenyérsütő-kemenczével. II. a budapest—szentendrei vonal mentén: a) Szentendre végállomáson falazott földszintes felvételi épület, 150 négyszögméter beépített területtel. b) Római fürdő megállóhelyen nyilt várócsarnok fából. c) Csillaghegy felső megállóhelyen nyilt várócsarnok fából. A munkavezetékek a pálya középvonalában felállítandó és vasból készült oszlopokhoz megerősített vaskonzolokra vagy vastartókra, az úgynevezett lánczos felfüggesztési rendszer szerint, a budapesti helyi érdekű vasutak érvényben levő szabványainak megfelelően, a sinek fölött legalább 55 méter magasságra helyezendők. Egyebekben a szóban forgó létesítményekre nézve a budapesti helyi érdekű vasutakra nézve fennálló építési és üzletberendezési feltételek továbbra is irányadók. A szóban levő létesítmények megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 5,240.000 koronában mint átalányösszegben állapíttatott meg, mely összegből 600.000 korona a forgalmi eszközök szaporítására fordittatik. A tényleges tőkéből 1,500.000 korona készpénzben kihasittatnék és a beruházási tartalékalap növelésére fog fordíttatni, mert a forgalom várható fejlődése lolytán előreláthatólag a kiterjedt hálózaton még további tetemes beruházásokra lesz a jövőben szükség, e költségekre pedig a villamos üzemre való átalakítás engedélyezése alkalmával felvett, de az időközben már eszközölt különböző kiegészítő és pótépitkezések folytán nagyobb mérvben igénybe vett 3,000.000 korona tartalékalap ez idő szerinti maradványa elégséges nem leend. A fentjelzett tényleges építési és üzletberendezési tőke beszerzése czéljából 65—70 év alatt törlesztendő 4V2 0 / 0 ' 08 kamatozásra jogosító kölcsönkötvények 94°/o-os árfolyamon bocsáttatnak ki az 1888. évi IV. t.-czikk 10. §-a alapján.
