Képviselőházi irományok, 1910. VIII. kötet • 196-220. sz.
Irományszámok - 1910-201. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyűléshez a debreczen-nagyváradi helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről
76 201. szám. váltót és keresztezést, egy egész kitérőhöz szükséges teljes talpfac=oporttal együtt, tartalékul az épitési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésére bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő épitési czélokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, illetőleg behomokolását is — az engedélyezett vasút végleges íelépitméuyéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges és váltótalpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat és sínszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyílt pálya vágányának és az állomásokon vonaikeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az épités ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Épités alatt álló vasútvonalak felépítményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a magyar királyi államvasutak; legújabb részletes feltétfüzetének a felépítményről szóló »W« fejezetében és nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember hó 31-én 18.091. szám alatt kelt közmunka- és közlekedésügyi ministeri szabályrendeletnek (Magyarországi Rendeletek Tára 1874. évfolyam 194. szám 686. s következő lapjai) idevágó határozmányai — a mennyiben azok a feltétfüzet most emiitett megállapításaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az épitendő helyi érdekű vasúton összesen 3.320 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a debreczeni, derecskéi, biharpüspöki i és nagyváradi csatlakozó állomásokon előállítandó új, illetőleg áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva, Biharpüspöki állomáshoz való csatlakozástól Derecske felé számítva 300 méter hosszban a helyi érdekű vasút nyilt vonala is elsőrendű felépitménynyel létesítendő. Elsőrendű vasúti felépítménynek megfelelőleg készítendők azon váltók és keresztezések (teljes kitérők) is, melyek elsőrendű vasúti felépitménynyel biró vágányokba esnek. A csatlakozó állomásokon ócska, de még teljesen használható állapotban levő sinek, hevederek és alátétlemezek alkalmazhatók, de az összes csavaroknak és sinszegeknek, továbbá a közönséges talpfáknak és talpfacsoportoknak, valamint a váltóknak és keresztezéseknek újaknak kell lenniök. Biharpüspöki állomáshoz csatlakozó 300 méter hosszú elsőrendű pályarészen a felépítmény egészen új anyagból állítandó elő. Az elsőrendű felépilményre nézve a magyar királyi államvasutak szabványai mérvadók. A közönséges talpfák tölgyfából, vörösfenyőfából vagy bükkfából állíthatók elő. A bükkfából készített talpfák azonban csakis a kereskedelemügyi minister előzetes jóváhagyásának fentartott módszer szerint megfelelően történt telítéssel alkalmazhatók a felépítményben. A talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek: 1. A folyóméterenkint 23-6 kilogramm nehéz aczélsinekből készítendő rendes
