Képviselőházi irományok, 1910. VIII. kötet • 196-220. sz.

Irományszámok - 1910-205. A pénzügyi bizottság általános jelentése az 1911. évre szóló állami költségvetés tárgyában

222 205. szám. Kimutatás a nagyobb tárcák összes kiadásainak emelkedéséről az 1906—1909. évi 4 évi czyklusban (zárszámadási utalványozási eredmények — millió koronákban.) A tárcza megnevezése 1904. (mint kiindulási év, (mert az 1905. (ex-lex) év kiindulási évnek nem vehető 1909 Összes emelkedés 4 év alatt Az összes emelkedés %-ban Belügyministerium ......... 61 86 25 41% Pónzügyministerium • • 215 288 73 34% Keseskedelmi ministerium 235 438 203 86% •11 Földmívelésügyi ministerium .... 68 83 15 22% \ ' Vallás- és közoktatásügyi ministerium 49 88 39 80% Igazságügyi ministerium 38 52 14 37% Honvédelmi ministerium Az államháztartás összes kiadásainak 39 72 31 790/0 Honvédelmi ministerium Az államháztartás összes kiadásainak emelkedése (a fentebb fel nem sorolt 1.236 1.741 505 41% ' ••''.' 1) Ezenfelül: az 1904. évi XIV. t.-cz. és azt ezt kiegészítő törvények, valamint az 1908. évi XXXI. t.-cz. alapján a m. kir. államvasutak beruházásaira és más beruházásokra az 1906—1909. években 265 millió korona használtatott fel. Költségvetésünk kiadási oldalát ekként vizsgálva, még fokozottabb határozottsággal jutunk ahhoz a tételhez, melyet 1908-ban a pénzügyi bizottság ekként jelentett a t. Háznak: » Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, a hol pihenőre van szükségünk. Oly pihenőre, a melyet erőgyűjtésre kell felhasználnunk. Kiadásaink mérsékelt emelkedése úgy is be fog következni az életnek természetes fejlődése következtében.« De ha a kiadási budgetnek a tanulságait kellően megszívleljük, akkor egyrészt hangoztatnunk kell ugyan itt a fokozott takarékosságot, de másrészt okvetlenül s törvényszerűleg az állami bevételek továbbfejlesztésére kell gondolnunk. Állami bevételeink szaporítása s igy jövendő közterheink alapjának kibővitése tekintetében a jelenlegi költségvetés a pénzügyi tárcza indokolásában, két reform előkészitósére utal. Az egyik az elavult illetékszabályok reformja, másik a hadmentességi díj kivetésének új alapokra fektetése. Mind a két újitást évek óta sürgette a pénzügyi bizottság az állami költségvetés tárgyalása alkalmával s most is azon nézetünknek kell kifejezést adnunk, hogy ugy az illetéktörvény mint a hadmentességi díj reformja csak azon az alapon történhetik meg, hogy a terhek a progressivitás elvének alkalmazásával az eddiginél méltányosabban fognak megosztatni. Szorgos vizsgálat alá véve állami bevételeinket, az az alábbi számcsoportokba bű képet tárunk a t. Ház elé abban a tekintetben, hogy a közhatalmi természetű levételek (egyenes adók, illetékek ós fogyasztási adók) milyen fejlődési ruganyosságot mutatnak s a jelenlegi előirányzat is mennyiben felel meg a zárszámadási eredményeknek.