Képviselőházi irományok, 1910. VIII. kötet • 196-220. sz.
Irományszámok - 1910-196. Törvényjavaslat az iparüzemekben alkalmazott nők éjjeli munkájának eltiltásáról
10 196. szám. tapasztalat azt bizonyitja, hogy a nőmunkások száma az iparban nagyobb arányban nő, mint a férfiakká, sem közgazdasági, sem socziálpolitikai szempontból nem tekinthető tehát károsnak az oly törvényi rendelkezés, mely e természetellenes fejlődési irányzatnak — legalább közvetve — némi korlátozására alkalmas. Hogy mily befolyással lehet az iparban alkalmazott nők éjjeli munkaszünetének biztositása, illetve munkaidejének ezzel járó korlátozása hazánk közgazdasági és socziális viszonyaira, erre nézve hozzávetőleges képet nyújthatnak a »Magyar szent korona országai gyáriparának üzemi ós munkás statisztikája *-ból*) meritett következő adatok. Csak hozzávetőleges képet azért, mert az adatok csak azokra a gyári vállalatokra és üzemekre vonatkoznak, melyek legalább 20 alkalmazottat foglalkoztattak, vagy pedig az üzemnek tömegtermelési irányzata mellett az ipari munkához elemi erőt használtak, mig egyáltalán nem terjednek ki a bányákra, kohókra, sóművekre, valamint az ópitkezési vállalatokra, mivel szemben a berni egyezmény kiterjed minden ipari vállalatra, ópitkezósre, bányára, kohóra, sóműre, feltéve, hogy azokban rendszerint tiznól több munkást foglalkoztatnak. Az emiitett adatok szerint az 1901. évben 2.957, az 1906. évben 4.533 gyári jellegű ipari üzem állott a magyar szent korona országainak területén munkában, melyek 1901-ben összesen 239.958 munkást és ezek között 57.259 nőt (az összes munkások 23.86°/o-a) J , 1906-ban pedig 310.456 munkást, ezek közt 74.341 nőt (az összes munkások 23'9°/ 0-a) foglalkoztattak. Az 1906. évben a nőmunkások részvételi hánj^ada tekintetében első helyen áll a fonó- és szövőipar, melynek 30.091 munkása közül 18.348 (61°/ 0 ) a női nemre esik. A kötő- és kötszővőipar, melyben a nők foglalkozási arányszáma összesen 1853 munkás mellett 86-9 °/ 0 a gombkötő- és paszományosipar, melyben a nők foglalkozási arányszáma összesen . . 1261 » » 849 » a selyemipar, melyben a nők foglalkozási ai-ányszáma összesen 2325 » » 83-8 » a himzett és csipkeárúk gyártása, melyben a nők foglalkozási arányszáma összesen 244 » » 73-0 » a len-, kender-, pamut- és jutafonó, szövőipar, vattagyártás, melyben a nők foglalkozási arányszáma összesen 9273 » » 61 1 > a len- és kender kikószités, kötél-, tömlőés hevedergyártás, melyben a nők foglalkozási arányszáma összesen 3639 » » 51*9 » a munkásságnak elég nagy hányada esik \> a női nemre a ruházati iparban is (44'4°/ 0 ) ós ebben különösen a nyakkendőkészitő-iparban, melyben a nők foglalkozási arányszáma . . 106 » » 991 » a művirág- és dísztollkészitő-ipar, melyben a nők foglalkozási arányszáma . . . . 247 » » 92-3 » a mosó- ós vasalóiparban, melyben a nők foglalkozási arányszáma 623 » » 82-2 » a fehérnemű- ós ágyneműkészitő-iparban, melyben a nők foglalkozási arányszáma . . 284 » » 75'4 » *) A magyar szent korona országai gyáriparának üzemi és munkás-statisztikáját az 1901. évről 1903-ban és az 1906. évről 1910-ben kiadta a kereskedelemügyi minister.
