Képviselőházi irományok, 1910. VIII. kötet • 196-220. sz.

Irományszámok - 1910-196. Törvényjavaslat az iparüzemekben alkalmazott nők éjjeli munkájának eltiltásáról

8 196. szám. szabályok a beigazolt socialis eszméknek és a gazdasági viszonyainkban jelentkezett tényleges szükségletnek megfelelően módosíttassanak. Ennek eredményeképen jött létre az a törvényhozási előkészítő munkálat, mely »Az ipartörvény módositása« név alatt ismeretes és mely felöleli mindazokat a kérdéseket, melyek az emiitett czél érdekében, esetleg bizonyos fokozatosság betartása mellett rendezhetők és rendezendők. Ezek közt a socialis kérdések közt jelentőség tekintetében első helyen áll a nő- és gyermekmunka védelme Habár a mi gazdasági viszonyaink között és iparunknak fejletlensége mellett a nők éjjeli alkalmaztatásának kérdése nem is olyan nagy horderejű, mint az európai nyugati államokban, a nőmunkásoknak tervbe vett védelmét elodázni ma, midőn ez eszmének megvalósítása elől európai konventió hárította el azokat az akadályokat, melyek eddig a nemzetközi versenyre vafó tekintetekben jelentkeztek, nem lenne sem indokolt, sem czélszerű. A berni egyezményhez a figyelembe vehető európai államok valamennyien, csakis hatnak, nevezetesen Bulgáriának, Norvégiának, Oroszországnak, Romániának, Szerbiának és Törökországnak kivételével, hozzájárultak. Azok közül az államok közül pedig, a melyek ez egyezményhez hozzá nem járultak, Bulgária 1905-ben önállóan tiltotta meg a nők éjjeli alkalmazását; Oroszország pedig már 1893-ban a fonó- és szövőiparban tiltotta meg a nők éjjeli foglalkoztatását. Azok közül az államok közül, melyek a berni egyezményhez csatlakoztak, vagy a nők védelmét már az egyezmény létrejötte előtt önkéntesen megvalósították, némelyek vagy abban a tekintetben, hogy azoknak az üzemeknek körét, melyre a védelem kiterjed, tágították, vagy abban az irányban, hogy a női munkásoknak hosszabb pihenési időt biztosítottak, túl is mentek a berni egyezmény rendelkezésein. Mig a berni egyezmény a nők éjjeli alkalmazását csak azokban az iparvállalatokban és üzemekben tiltja meg, melyek legalább tiz munkást foglalkoztatnak, addig a munkások számára való tekintet nélkül tilos a nőknek éjjel való foglalkoztatása Nagy-Britanniában, Francziaországban, Olaszországban, Svájczban, Bulgáriában, Németalföldön ós a szövészeti üzemekben Oroszországban. A Nómetbirodalomban a tiz munkást foglalkoztató üzemeken kivül kiterjed e tilalom a téglagyárakra és földszínen folytatott olyan kőbányákra is, a melyek csak öt munkást foglalkoztatnak, és a munkások számára való tekintet nélkül kiterjed mindennemű kohóra, ács- ós más építkezési telepre, hajógyárra, dohány-ipartelepre, bányára, sóműre, tárnára, földalatt űzött kőfejtésre, minden oly üzemre, melyben elemi erő által táplált hajtóműveket nemcsak ideiglenesen alkalmaznak és a munkaadó nemcsak családtagokat foglalkoztat, végül minden oly üzemre,, melyben férfi-, fiú-, női va,gy gyermekruhát készítenek, női vagy gyermekkalapokat díszítenek, fehér vagy színes alsóruhát készítenek vagy megmunkálnak. Mig a berni egyezmény csak tizenegy óráig tartó éjjeli munkaszünetet tesz kötelezővé és ezzel közvetve a nőknek nappal tizenhárom órán át való foglalkoztatását engedi meg, addig a nők foglalkoztatása számos országban csak rövidebb ideig van megengedve, igy pl. Nagy-Britanniában szövészeti gyárakban tiz, másféle gyárakban ós műhelyekben tiz ós fél, szombaton nyolcz órán át; a Németbirodalomban tiz, szombaton és ünnep előtti napokon nyolcz órán át; Francziaországban és Bulgáriában tiz órán át. A nemzetközi versenyre való tekintetek tehát az előadottak szerint egyáltalán nem gátolhatják azt, hogy a berni egyezményben megszabott női