Képviselőházi irományok, 1910. VIII. kötet • 196-220. sz.

Irományszámok - 1910-204. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal 1911. évi munkaterve tárgyában az országgyűlés elé terjesztendő jelentése

204 szám. 119 tálra nézve nem képeznek önálló adatgyűjtéseket és ezen okból, részint pedig, mint a 24. szám alatt emiitett árúforgalmi statisztikai adatgyűjtés, nem esvén az 1897. évi XXXV. t.-cz. rendelkezéseinek hatálya alá, a munkatervben rendszeres ismertetésre nem szorulnak. Újitás, illetőleg változás terveztetik azonban az 1910. évi munkatervvel szemben a következő adatgyűjtéseknél. Teljesen új alkatrésze a statisztikai hivatal munkatervének a 7. szám alatt emiitett vakságagyi statisztika, továbbá a 37. szám alatt felvett bűnügyi statisztika ágai közül a rendőri elbírálás alá tartozó kihágási ügyek statisztikája, valamint a 88. szám alatt emiitett önkormányzati szervek háztartási statisztikájának ágai közül a városi háztartási statisztika, végül a 40. szám alatt emiitett országos állatszámlálás. Némi módositást javasolok ezenkivül a 23. szám alatti kézi zálogkölcsönüzleti statisztikánál s a 28. sz. alatti hitelintézeti statisztisztikánál. Ezeket a módosításokat és ujitásokat a • következőkben van szerencsém ismertetni: A) A vakságügyi Statisztika. A modern orvostudomány az actuálissá vált gyakorlati kérdések sorában a vakság okainak és gyógyításának kérdésével is foglalkozván, az e tárgyban tartott nemzetközi kongresszusokon az az óhaj merült föl, hogy az évtized végén tartandó népszámlálások alkalmával lehetőleg minden államban külön vakságügyi statisztikai felvételek is tartassanak. E nemzetközi tudományos munkából Magyarországnak azért is ki kell vennie részét, mert nálunk a prophylacticus és therapicus szempontokon kivül a humanitáiius érdekek is nagyon figyelemreméltók, mivel vakjaink gondozása, keresethez juttatása terén még igen sok a tennivalónk. A vakságügyi statisztika az 1910. évi népszámlálás után fog végrehajtatni, a vakoknak.a számlálólapokból nyert névjegyzéke alapján. A vakságügyi statisztikai adatgyűjtés czóljaira a mellékletek közt a 9—11. lapon foglalt minta szerinti statisztikai lap szolgál, mely a vakok demográfiai viszonyairól, a vaksággal kapcsolatos körülményeiről, foglalkozásukról, esetleges oktatásukról, stb. tartalmaz tüzetes kórdőpontokat. A kérdőivek első tizenhét rovatának a kitöltése a statisztikai hivatalban történik a népszámlálásnál begyült adatok nyomán; azután a kórdőivek a hatósági orvosoknak küldetnek meg, a többi adat följegyzése végett. Az adatgyűjtés közvetve magánszemélyek bevallásán alapszik. B) Kézi zálogkölcsönüzlet-statisztika. A kézi zálogkölcsön-üzletek a legutóbb az 1905. évi munkatervben ismertetett évi kimutatást terjesztik be arany-, ezüsttárgyakra ós ékszerekre, továbbá egyéb ingóságokra s végül értékpapírokra adott kölcsönök forgalmáról. Kívánatos azonban a kézi zálogkölcsön-üzletekben tartani szokott árverések számára vonatkozó kérdést is felvenni a kimutatásba, és pedig külön mindegyik forgalmi ágra vonatkozólag. Egyebekben a kérdőív változatlan maradt s ezért annak ujabb bemutatását szükségtelennek tartom. C) Önkormányzati szervek háztartási statisztikája. Az önkormányzati szervek háztartási statisztikájának harmadik részletét, mely a törvényhatósági jogú ós rendezett tanácsú városok háztartására vonatkozik s melylyel a felvétel teljessé válik, az 1911. év folyamán kívánom végrehajtatni. Az adatgyűjtés czéljaira a mellékletek közt a 12—95. lapon foglalt minta szerinti kérdőív szolgál, melynek beosztása nagyjában ugyanaz, mint a községi és a vármegyei háztartási statisztikáé s a különbség főleg abban áll, hogy a városok háztartásának bonyadalmasabb berendezése jóval bővebb megvilági-