Képviselőházi irományok, 1910. VII. kötet • 150-195., XX-XXX. sz.

Irományszámok - 1910-151. A közgazdasági bizottság jelentése a Szerbiával 1910. évi julius hó 14/27-én kötött kereskedelmi szerződés becikkelyezésére vonatkozó 133. számú törvényjavaslatról

151. szám. 81 . 1,500.000 d. . 2,000.000 » emelk. 30°/o . 2,300.000 » . 2,700.000 » -•> 17% . 1,600.000 » . 1,900.000 » » 25% lyeztetik, az a mezőgazdasági élet vezetésében vezérszerepet játszó tényezők kifejezett nyilatkozatai alapján is kifejezésre jut, s minden irányban megnyugtató akkor, mikor a mi állatállományunk 6.200.000 darabot tesz ki. A pénzügyi bizottság tárgyalásainak során is természetszerűleg felmerült, úgyszólván az egész magyar társadalmat foglalkoztató drágaság kérdése is és széles körben megindult vita igyekezett megvilágitani a kérdés jelen helyzetét és habár konstatáltatott, hogy a magyar állattenyésztés fejlődése nem halad teljesen lépésben a fogyasztási szükségletekkel, mégis az ez idő szerinti húsárdrágulásnak okát nem szabad abban a körülményben keresni, mintha állattenyésztésünk normális viszonyok között nem tudná fedezni hússzükségletünket. Ennek megvilágítására az alábbi statisztikai adatok némi támpontot nyújthatnak : A közfogyasztás és kivitel 1905-ben » » » 1909 » Tehénállományunk 1905 » » » 1909 » Szaporulat 1905 » » 1909 » Fenti adatok azt igazolják ugyan, hogy a szaporulat emelkedése csak 25°/

0-ot tesz ki, a közfogyasztás és kivitel 30%-ával szemben, de ennek a két számadatnak az összehasonlitásánál nem szabad csak a darabszámokra figyelemmel lenni, hanem tekintetbe veendő az a körülmény is, hogy a jobb gazdálkodási és állattenyésztési haladó irányzat mellett az állatok minőségében és súlyában kedvezőbb viszonyok vannak ma, mint voltak évek előtt. Igen értékes az az adat is, a melyet a húsdrágaság kérdésében Budapesten megtartott szakértekezlet számára egybeállított adatok között található és a mely adatok szerint Budapesten: 1909-ben a vágómarhaforgalom . . \ . . 165,000 darabot tett ki, ebből 80.000 darab vidékre és külföldre szállittatott. Ennek a jelentékeny számnak jó része is a belföldi fogyasztásnak biztositható lenne. Mint egy fontos körülmény emlithető fel, hogy Budapesten 1909-ben birka, bárány ós kecske összesen 42.000 darab vágatott le. Ezen fogyasztási czikknek az iparos és munkás ós kisebb jövedelemmel biró fogyasztókkal való megkedveltetése nagy részben hozzájárulna ahhoz, hogy a hússzüksógletünk ez irányú fedezése által, az általános, nehéz beszerzési árviszonyokon segíthessünk. Hogy a húsdrágaság múló jelenségűnek tekinthető, azt ugyancsak igazolják az alábbi adatok. Alapul véve a marhahús elejének második osztályát — a marhahús kevésbé értékes részét. kor. Budapesten 1905-ben . . . - . 1-08 » 1909-ben . . . . . . 0-84 » 1910. jan. 1-én . . . . 0-86 v> 1910. máj. 1-én . . . . 102 » 1910. jul. 1-én . .. . 1-16 » 1990. aug. 1-én . . . 1-26 v> 1910. szept. 1-ón . . . 1-22 » 1910. okt. 29-én. . ..-. 1-36 Képvh. iromány. 1910—1915. VE. kötet. 11