Képviselőházi irományok, 1910. VII. kötet • 150-195., XX-XXX. sz.
Irományszámok - 1910-150. Törvényjavaslat az osztrák-magyar bank szabadalmának és az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződésnek meghosszabbitásáról, valamint az ezekkel kapcsolatos ügyek rendezéséről
150. szám. 23 sági érdekeltségnek némi tartózkodásra, másrészt a jegybankot emlékeztesse, ha nem is szoritsa, erélyesebb kamatlábpolitika megfontolására. Ugyanebből az indokból megtartandónak véltem a mai 5%-os jegy adót, a mely különben is az utóbbi évek kamatláb viszonyai között alacsonyabb mint régebben volt. Azt, hogy a jegyadó a mindenkori leszámítolási bankkamatláb mórvében állapittassék meg, az adómentes jegykontingens kellően bőséges megszabása mellett szüségtelennek tartom. Ilyen intézkedés különben az adómentes jegykontingens mai rendszerét lényegéből vetkőztetné ki, s indokolt, alacsony jegy kontingens megállapítása mellett, csak akkor lenne, ha a jegyadónak első sorban fiskális jelentőséget tulaj donitanánk. Ez a felfogás azonban távol áll tőlem, mert részemről a jegyadót kizárólag a fent jelzett s a kamatláb alakulására némileg befolyást gyakorló tényező gyanánt óhajtom fentartani. Nem tagadható azonban, hogy az adómentes jegy kontingens mérvének 200 millió koronával való felemelése csökkenti az államoknak a jegyadóból való jövedelmét s növeli a jegybankra nézve a szabadalom értékét. Bár ez a jegykontingensnek a jövőben leendő mikénti kihasználásától függ, s igy számszerűleg pontosan meg nem állapitható, mégis méltányosnak találtuk, hogy a jegybank ez előnynyel szemben az államkincstárak részére megfelelő ellenszolgáltatást nyújtson. Ezért oly megállapodás létesült, hogy a jegybank jövedelmének 7°/o-ot elérő osztalék kiosztása után maradó részéből az államokat ezentúl ne 2 /3, de 3 /4-rész illesse meg. E mellett, a mint fentebb jelezni szerencsém volt, a jegybank a kis bankjegyek előállításáért 1903-ban kilátásba vett 500.000 K évi átalányösszeget tevő hozzájárulástól is el fog esni. Ezenfelül, mint a jegybank tekintélyes ellenszolgáltatását, nem hagyhatom említés nélkül, hogy a bank a javaslat II. mellékletét képező egyezmény szerint úgy Magyarországban, mint a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban 10—10 uj fiók felállítására köteleztetik daczára annak, hogy a szabadalmát csak 7 évre ujitjuk meg. Ily módon sikerült megállapítani a nézetem szerint méltányos ellenszolgáltatás mérvét, s ha esetleg az uj rendezésnek az is lesz a következménye, hogy az Osztrák magyar bank osztalékánál a közópszámok (5—6°/o) állandósulni fognak s az osztaléknak lejjebb sülyedése ritkábban fog előfordulni, viszont az osztaléknak szertelen emelkedése elé mindenesetre gát vettetett. Egyébként a mellékelt táblázatból kitünőleg jegybankunk osztaléka a múltban kedvezőtlenebbül alakult, mint a német és a franczia banké. A törvényjavaslat és mellékleteinek a fentiekben részletesen nem tárgyalt intézkedései, nem tartalmaznak uj intézkedéseket, hanem csak a mai állapotnak 1917. évi deczember hó 31-ig való fentartására vonatkoznak, a javaslat 1. §-ának az a rendelkezése pedig, hogy a bankalapszabályok 104. czikkében a 111. czikk helyett a 84. czikkre és a 107. czikk V. pontjában a 105. ós 83. czikkek mellett a 111. czikkre is hivatkozni kell, továbbá hogy a csak időleges intézkedéseket tartalmazó s ennélfogva már túlhaladott 109., 110, 112, 113. és 114. czikkek határozatai hatályon kivül helyeztetnek, csak az alapszabályoknak a leendő tényleges állapottal való összhangba hozatalát czélozzák. A javaslat 2. §-a meghosszabbítja a banknak azt a jogát, hogy zálogjegyeket (varrant) leszámítolhasson és giro üzletében átvehessen.