Képviselőházi irományok, 1910. VI. kötet • 133-149., XVII-XIX. sz.
Irományszámok - 1910-XVII. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról
504 XVII. szám. 579. §. Ha a felperes keresetével a birtokháborításból származó kártérítési követelését is érvényesítette vagy ha a felek bármelyike a jog iránt indított keresetet ós e kérdések eldöntése miatt a tárgyalást el kell halasztani, a bíróság a visszahelyezésnek illetőleg a háborítás megszüntetésének kérdésében a felperes kérelmére részítéletet köteles hozni. A visszahelyezés és a háborítás megszüntetése, valamint esetleg a kártérítés iránt hozott részítélet a jog iránt hozott ítéletben fenntartható, korlátozható vagy hatályon kívül helyezhető. Az alperes a részítélet teljesítéséből vagy végrehajtásából származotg kárának megtérítését a folyamatban levő perben még a fellebbezési bírósát előtt is kérheti. 580. §. Ha a bíróság a visszahelyezésnek vagy a háborítás megszüntetésének kérdésében a tárgyalást elhalasztja, bármelyik fél kérelmére azonnal foganatosítható ideiglenes intézkedéseket tehet a birtokállapot oltalmára. A bíróság a birtokállapot megháborítását már ideiglenes intézkedésében is végrehajtás terhe alatt eltilthatja. 581. §. p i Az ítéletben az alperesnek a birtokba való visszahelyezésre és a birtok háborítás megszüntetésére vonatkozó intézkedések haladéktalan teljesítését kell meghagyni. A bíróság az ítéletet ebben a részében a jogerőre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítja, sőt a körülmények szerint azonnal végrehajtja. Az ítéletnek a kártérítésben és a perköltségben marasztaló részére nézve, mind a teljesítési határidő, mind az Ítélet végrehajthatósága tekintetében az általános szabályok alkalmazandók. Az ítélet ellen a visszahelyezés és a birtokháborítás megszüntetése kérdésében perújításnak nincsen helye. 582. §. 1 Az 575—581. §-okat a sommás határperekben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság az ítélet meghozatala alkalmával a szükséges határkitűzést azonnal foganatosítja. HETEDIK CIM. A bányaügyekben való bíráskodás. 583. §. Bányaügyekben az elsőfokú bíráskodást a bányaügyekben bírói hatósággal felruházott törvényszékek és a székhelyükön lévő, kerületükbe tartozó járásbíróságok gyakorolják. Több ilyen járásbíróság közül az igazságügyminiszter által kijelölt járásbíróság gyakorolja a bányabírói hatóságot.